Puskaporos hangulat.
Bátyusom bejelentése áramütésként ért.Teljesen lefagyott az agyam és csak nyekeregni tudtam,mint egy gyári hibás zenélő játék.
- Hogy te meg...mit csinálsz?-nyögtem ki végül nagy nehézségek árán.
- Megnősülök.
- Nem nősülhetsz meg,hisz barátnőd sincs.
- Attól,hogy neked nem tűnt fel még lehetett barátnőm.
- A sufniban tartottad,mint egy rabszolgát?-kérdeztem cinikus hanglejtéssel.
- Ha nem ismernélek még azt hinném,féltékeny vagy.-támaszkodott az asztalnak.
- Még jó,hogy ennyire ismersz!-pattantam fel a székből és hagytam magára úgy,hogy ő csak nagyokat pislogott rám,majd később az utánam becsapódó ajtóra.
Szinte forrt az agyvizem a hírtől és nem tudtam magammal mit kezdeni.Ez az olyan napok közé tartozott,amikor szinte minden tökéletes,aztán pedig két perc alatt úgy fel tudom húzni magam,hogy az valami hihetetlen.Fel alá járkáltam a szobában,mikor hangos kiabálás ütötte meg a fülem.Először nem ismertem fel a két férfi hang tulajdonosát,de kis hallgatózás után végre sikerült.Apa veszekedett Antival.
- Fiam,te komolyan képes lennél mindent feláldozni?!
- Nem áldoznék fel mindent,de nem tehetek arról,ami nem rajtam múlik!
- Már,hogyne rajtad múlna.A te életed...te vagy a trónörökös
- De ha én nem akarok?
- Ha nem ismernélek még azt hinném,féltékeny vagy.-támaszkodott az asztalnak.
- Még jó,hogy ennyire ismersz!-pattantam fel a székből és hagytam magára úgy,hogy ő csak nagyokat pislogott rám,majd később az utánam becsapódó ajtóra.
Szinte forrt az agyvizem a hírtől és nem tudtam magammal mit kezdeni.Ez az olyan napok közé tartozott,amikor szinte minden tökéletes,aztán pedig két perc alatt úgy fel tudom húzni magam,hogy az valami hihetetlen.Fel alá járkáltam a szobában,mikor hangos kiabálás ütötte meg a fülem.Először nem ismertem fel a két férfi hang tulajdonosát,de kis hallgatózás után végre sikerült.Apa veszekedett Antival.
- Fiam,te komolyan képes lennél mindent feláldozni?!
- Nem áldoznék fel mindent,de nem tehetek arról,ami nem rajtam múlik!
- Már,hogyne rajtad múlna.A te életed...te vagy a trónörökös
- De ha én nem akarok?
- Olyan nincs,hogy nem akarod!Te vagy a legidősebb gyermekem,neked kell átvenned a helyemet,ha én már nem akarok uralkodni.
- Majd rásózod valaki másra.
- Azt hiszed a húgod képes lesz uralkodni,mikor a saját életét sem tudja irányítani?Egyik felelőtlen döntést hozza a másik után.
Először azt hittem,hogy Lorieról,beszél,de aztán rájöttem,hogy ő a megfontoltság mintaképe,szóval csakis rólam lehetett szó,de hisz én vagyok a legfiatalabb,nekem szinte semmi esélyem a trónra.
- Nem emlékeztet valakire?-folytatta Anti
- Ugyan kérlek.Anyád ennyi idősen sokkal megfontoltabb volt.
- Akkor nem ment volna hozzád.
- Hogy merésze...-habogta apa,de elfúlt a hangja.
- Nézzünk szembe a tényekkel.Ha a sajtó megtudná,hogy a két középső gyereked nem is a tied elég nagy botrány lenne belőle,szóval ajánlok neked egy egyességet.Megengeded,hogy beálljak a seregbe,minden szó nélkül én pedig elfelejtek szólni Frannek és Lorienak,hogy nem vér szerinti gyerekeid,hanem csak úgy örökbe fogadtad őket.Ja és esetleg a sajtót is kifelejtem a dologból.
- Képes vagy megzsarolni a saját apádat?
- Bár ne lennél az.-mondta Anti megvető hangon,majd ajtó csapódott és a hangok elhalkultak.
Már csak ez kellett a napom megkoronázásához.Tényleg csak arra volt szükségem,hogy kiderüljön van még egy mostohatestvérem.A törvényeink úgy szólnak,hogy csakis vér szerinti utód lehet a trón örököse,persze,ha a bátyám bevonul,akkor már csak én maradok,de nekem meg eszem ágában sem volt uralkodni.Nem voltam kész rá,nem voltam elég bölcs hozzá,és tudtam,hogy még évek múlva sem leszek az.Muszáj volt valakit felhívnom,de senkim nem volt,akiben annyira megbíztam volna,hogy elmondjam neki mindezt,hisz tudtam,hogy ha Annát hívom,akkor pár nap múlva már az egész világ tudni fog róla,szép kis legjobb barátnő,nemde?Donovant nem hívhattam,mert ő épp valami üzleti úton volt,kerek két hétig és nem akartam még ezzel is fárasztani.Fran és Lorie startból kilőve,mert hisz velük csak nem közölhetem,hogy nem vér szerinti örökösök.Sid megint nem,hisz vele csak akkor beszéltem,ha nagyon muszáj volt,de ebben az esetben pont nem volt kedvem hozzá.Ha Sebast hívtam volna,akkor lehet,hogy elterelődik a beszélgetés más vizekre,pedig arra sem nagyon volt szükségem.Így két ember maradt,aki számításba jöhettek.Az egyik Jaime,a másik pedig Edward volt.
Jaime egy..nos,hogy is mondjam,régi kalandom volt,csak nem úgy sült el,ahogy terveztem,mivel végül nagyon jó barátok lettünk,csak ő a munkája miatt rengeteget utazik,valamint imád mindenféle nagyvárosokban oltári nagy bulikat csinálni és részt venni rajtuk.Így telik az ő élete,tele izgalommal.Edward pedig a dán királyi család gyöngyszeme,ő a herceg,a húga,Anna pedig a hercegnő.Egy jótékonysági bálon ismerkedtünk meg,és azóta velük is jóban vagyok,de Annával kicsit távolibb a viszonyunk,mivel nagyjából annyira megbízható,mint a Katrina hurrikán.Sok apró titkomat kotyogta már ki a sajtónak,és ezért rengeteget veszekedtünk.Edward viszont teljesen más volt.Inkább az a magába zárkózó típus és emiatt imádtam is,mert ha a közelében voltam úgy viselkedett,mint egy bakfis,aki még sosem látott nőt.Annyira kis édes volt.De ha társaságban volt akkor ő volt a legnagyobb parti arc és nem lehetett leállítani,főleg ha már volt benne egy-két pohárkával.
- Majd rásózod valaki másra.
- Azt hiszed a húgod képes lesz uralkodni,mikor a saját életét sem tudja irányítani?Egyik felelőtlen döntést hozza a másik után.
Először azt hittem,hogy Lorieról,beszél,de aztán rájöttem,hogy ő a megfontoltság mintaképe,szóval csakis rólam lehetett szó,de hisz én vagyok a legfiatalabb,nekem szinte semmi esélyem a trónra.
- Nem emlékeztet valakire?-folytatta Anti
- Ugyan kérlek.Anyád ennyi idősen sokkal megfontoltabb volt.
- Akkor nem ment volna hozzád.
- Hogy merésze...-habogta apa,de elfúlt a hangja.
- Nézzünk szembe a tényekkel.Ha a sajtó megtudná,hogy a két középső gyereked nem is a tied elég nagy botrány lenne belőle,szóval ajánlok neked egy egyességet.Megengeded,hogy beálljak a seregbe,minden szó nélkül én pedig elfelejtek szólni Frannek és Lorienak,hogy nem vér szerinti gyerekeid,hanem csak úgy örökbe fogadtad őket.Ja és esetleg a sajtót is kifelejtem a dologból.
- Képes vagy megzsarolni a saját apádat?
- Bár ne lennél az.-mondta Anti megvető hangon,majd ajtó csapódott és a hangok elhalkultak.
Már csak ez kellett a napom megkoronázásához.Tényleg csak arra volt szükségem,hogy kiderüljön van még egy mostohatestvérem.A törvényeink úgy szólnak,hogy csakis vér szerinti utód lehet a trón örököse,persze,ha a bátyám bevonul,akkor már csak én maradok,de nekem meg eszem ágában sem volt uralkodni.Nem voltam kész rá,nem voltam elég bölcs hozzá,és tudtam,hogy még évek múlva sem leszek az.Muszáj volt valakit felhívnom,de senkim nem volt,akiben annyira megbíztam volna,hogy elmondjam neki mindezt,hisz tudtam,hogy ha Annát hívom,akkor pár nap múlva már az egész világ tudni fog róla,szép kis legjobb barátnő,nemde?Donovant nem hívhattam,mert ő épp valami üzleti úton volt,kerek két hétig és nem akartam még ezzel is fárasztani.Fran és Lorie startból kilőve,mert hisz velük csak nem közölhetem,hogy nem vér szerinti örökösök.Sid megint nem,hisz vele csak akkor beszéltem,ha nagyon muszáj volt,de ebben az esetben pont nem volt kedvem hozzá.Ha Sebast hívtam volna,akkor lehet,hogy elterelődik a beszélgetés más vizekre,pedig arra sem nagyon volt szükségem.Így két ember maradt,aki számításba jöhettek.Az egyik Jaime,a másik pedig Edward volt.
2 héttel később
Buli.Minden nagy eseményt az ember életében,hogyan is lehetne másképp megünnepelni,mint egy hatalmas,nemzeteken átívelő partival.Azt is megünnepeltük,hogy hivatalosan is átvettük a csapatot,amint vége lett a jogi hercehurcának,ami nagyjából 1 hétig tartott,meg egy pár nap,amíg hivatalossá tették.
Egy nappal előtte Milton Keynesba utaztam,hogy mindent átnézhessek még egyszer utoljára,mert hát miért is ne tartottuk volna ott,ha volt elég hely.A csapat kicsit furán nézett rám,vagyis ránk,hogy mit keresünk mi ott,meg azért fura volt,hogy egy ember helyett most már négy ember uralja a csapatot.
A partira ugyebár meghívtuk a sport minden nagy alakját,ebben Christian segített,meg az összes csapatot,akik a sportágat képviselték.Volt egy csomó ismeretlen,de kellemes meglepetések is értek,hisz a tömegben felfedezni véltem néhány ismerőst is.
Ez alatt a két hét alatt nem álltam szóba egyik bátyámmal sem és még Lorieval sem igazán beszéltem.Sokkal jobban foglalkoztatott,hogy beletanuljak új szakmámba,amiben Dietrich ezer örömmel segített,mert ugyebár mégsem tudott csak úgy elszakadni a csapattól,hisz mennyi mindenen mentek együtt keresztül.Szóval a két hét elég mozgalmasan telt,hisz megismertem a szponzorcégek igazgatóit és csapattal is közelebb kerültünk egymáshoz.Folyamatosan a gyárban lábatlankodtam és csak akkor mentem haza,amikor elfogytak a tiszta ruháim és kellett utánpótlás,valamint el kellett hozzam a ruhám,amiben a partin fogok villogni.
- Nagyon vigyázz magadra kincsem!-adott apa egy puszit a reptéren.
- Ti mikor jöttök?
- Sajnos anyád és én nem tudok ott lenni,de ígérem szorítani fogok érted.
- Miért nem lesztek ott?
- Azért,mert a bátyád dolgait intézem.Van néhány,még nem tisztázott dolog a bevonulását illetően.
- Értem.Hát akkor majd itthon találkozunk.-biggyesztettem le ajkaimat.
- Nagyon ügyes legyél.
- Az leszek.-adtam egy puszit az arcára,majd felszálltam a repülőre.
A testvéreim nem érkeztek,csak a partira,és akkor is csak mielőtt kezdődött .A reptéren várt rám egy fekete limuzin,ami a gyárhoz vitt.A gyárban hatalmas kavarodás volt és a leginkább mindenki össze-vissza rohangált,ahelyett,hogy a dolgát végezte volna.
- Marie,mi ez a fejetlenség?-kérdeztem idegesen,mikor végre rátaláltam asszisztensemre,aki épp egy beszállítóval egyeztetett,valami rákocskás falatokról,vagy mikről.
- Bocsánat,Angelique,de mióta elmentél nagyobb itt a zűrzavar,mint előtte.
- Hát akkor itt az ideje kézbe vennem,de te szégyellhetnéd magad,amiért ennyit nem tudtam rád bízni.-mordultam rá és átvettem a kezéből a csíptetős mappát,amit elfehéredett ujjaival szorongatott.
- Sajnálom,de annyi mindenre kell odafigyeljek így is.
- Akkor esetleg felhívhattál volna.
- Nem akartam csalódást okozni.-habogta.
- Angyalka,elég lesz már.Szegény lányt halálra rémíted.-karolt át hátulról Sebas.
- Ne te mondd meg légyszíves,hogy beszéljek az alkalmazottaimmal.
- Bocsánat Führerin.-suttogta a fülembe,mire teljesen kirázott a hideg.
- Azt,azt hiszem nem is zavarok tovább.-hajtotta le a fejét szegény lány és el akart menni,de én visszatartottam.
- Hogy áll a terem?Székek asztalok,bárpult,italok,zene?
- Minden a legnagyobb rendben.
- Most azt hiszem pihenj egy kicsit,Marie.-javasolta Sebas és kedvesen a lányra nézett.
- Aztán pedig vissza a munkához.
- Természetesen.-bólintott a lány és elsétált.
Szembe fordultam Sebasszal és belenéztem szemébe.Még mindig olyan csodálatos tengerkéken csillogtak,mint azelőtt és a sötétkék csapatpóló,amit viselt,csak még inkább kihangsúlyozta,nem csak szemei szépségét,hanem kidolgozott mellkasát és ha jobban megnéztem még kockás hasfalát is.
- Többet kellene ilyen pólót hordanod.-mosolyogtam rá.
- Mindig ilyet hordok,csak általában ha együtt vagyunk,akkor nincs rajtam felső,sőt semmi.-simított végig gerincem vonalán,amitől kirázott a hideg.
- Mi volt itt,míg otthon voltam?
- Hát,a mérnökök remekül haladnak és én is jól vagyok.Nálatok?
- Még mindig puskaporos a hangulat.Apa még mindig sokat veszekszik Antival,amiért be fog vonulni.
- Szegénykém.-vont magához és szorosan átölelt.
- Ugyan,nem kell engem sajnálni,nem kenyérbélből gyúrtak.
- Ezt akartam hallani.Ne is legyél nekem anyámasszony katonája.
- Nem vagyok.-csíptem bele oldalába nevetve.
- Akkor jó,mert mára különleges terveim vannak veled és az ágyammal.-duruzsolta fülembe úgy,hogy csak én halljam.
- Meg fogod erőszakolni az ágyad,én pedig tartom a gyertyát?kacagtam fel,mire egy bosszús nézés volt a jutalmam.
- Kis hülye.-karolt át,majd elkezdett felfelé vezetni a lépcsőn.
***
Hát ez lett volna a rész,remélem tetszett.Kicsit sok erőfeszítésbe került megírni,de kész.Ma elaludtam a futam háromnegyedét,így elég rosszul indult a reggelem,aztán pedig tövig rágtam az összes körmöm,hogy Sebi ki ne essen.De így is kicsit csalódott voltam,amiért Lewis olyan nagyon pórul járt.Na de sok sikert mindenkinek a következő héthez,amikor is nekem nem nagyon lesz időm írni,mert minden nap legalább két dolgozatot írok.De majd igyekszem a lehetőségekhez mérten hozni a frisset.
Puszi:*:*
Hűha, érdekes kis részecskét hoztál össze. Csak kapkodtam a fejem, hogy mi is van. Érdekes lesz a folytatás az már biztos.
VálaszTörlésÖrülök, hogy a csapat átvétele problémamentesen zajlott. Kíváncsi vagyok a bulira :D.
Sebi meg Angelique egyre többet vannak együtt. Itt tuti szerelem lesz előbb-utóbb.
Angelique utolsó mondatán pedig akkorát nevettem. Kicsikét bolond ez a lány:).
Puszi
Szia!
VálaszTörlésImádom Angelique-t, és nagyon örülök, hogy egyre több időt töltenek együtt Sebbel! A bulira nagyon kíváncsi vagyok!! Biztos állat lesz:D Egy fantasztikus rész megint! Már nagyon várom a folytatást!
Siess vele nagyon!
Puszi
ajajajjj, mik lesznek még itt :D
VálaszTörlésöm, igen, eljutottam odáig, hogy kommot is írjak xD Szóval...annyira tetsziiik, hogy nagyon. Angelique és Seb olyan aranyosak, és amint már mondták előttem is tetszik, hogy egyre több időt töltenek együtt. Kíváncsivá tettél mik lesznek még ezek után, mert gondolom méég nagyon sok minden, ahogy téged ismerlek...
Hajrá a folytatással, már türelmetlenül várom :D
Puszi :*:*