3.Rész

Miért?

-  Azt hiszem tartozol egy kis magyarázattal...Kimster.-húzza fel szemöldökeit idegesen a kis német.
-  Hé,te nem szólíthatsz Kimsternek,öcskös!-néz barátjára morcosan a finn,majd mosolyogva fordul felém és magához von.
-  Szóval...Eljegyzés,esküvő,gyerek?Miről maradtam le?-huppan le közénk Hanna is.
-  Semmiről.-vágjuk rá egyszerre a finnel,ami kicsit túlságosan is árulkodó lehet,pedig tényleg semmi nincs.
-  Aha,most már tuti nem fogom elhinni,ha papírt hoztok se.-csóválja a fejét hugicám.
-  Jó,lebuktunk...-hajtja le a fejét a finn.-Van két gyerekünk és Tibetben rejtegetjük őket.
-  És nem is szóltatok...-siránkozik Seb,-pedig azt hittem jó barátok vagyunk.
-  Azok is vagyunk,öcskös,csak nem mindent mondok el neked.-kuncog a szőke mellettem.

    Kicsit necces azt mondanom,hogy szőke,amikor mind a négyen azok vagyunk,de nem számít.Azt hiszem viszont tartozom egy kis elszámolással nektek.Kimi és én régről ismerjük egymást.Még akkor találkoztunk mikor kitettek a RB-tól és átnyergeltem egy másik sportághoz a WTCC-hez,ami ugyan remek szórakozás volt,de nem biztosította azt a fajta veszélyérzetet,amit a Forma 1 nyújtott.Szóval akkoriban Kimi is másfelé kacsintgatott és nekem kellett volna megfűznöm,hogy esetleg csatlakozzon a csapathoz,persze az ügy nem úgy sült el ahogy terveztem és totál belehabarodtam az ipsébe.Egyetlen probléma az volt,hogy nem sikerült megfűznöm,hogy legyen a csapattársam,mivel másik csapathoz és másik sportágban találta meg a helyét,viszont,ahogy az alábbi példa is mutatja nem találta a helyét ott és visszatért a Száguldó Cirkuszba.

-  Szóval,akkor most komolyan..Mi is van köztetek?-vonja fel a kis német a szemöldökét.
-  Volt egy kisebb kalandunk,de annak mér vége.
-  Na persze.Jaj,Kimster...Ó Kimster...Annyira hiányoztál...-vékonyítja el Seb a hangját és elkezdi ölelgetni a vállait,mire párja egy hatalmasat vág a hátára.
-  Seb,legyél szíves viselkedj.-förmed rá idegesen.
-  Elnézést...-horgasztja le szőke buksiját és bűnbánóan kedvesére pillant.
-  Olyan kis édesek.-mosolyogtam Kimire.
-  Igen,azok.-ad igazat Kimi és átkarolja a vállam.

/Sabrina szemszöge /

   Kellett nekem telefonálgatni...Ezzel még jobban elkéstem a megbeszélésről Antoninnal.Gyorsan magamra kapok néhány ruhát és és már rohanok is.Út közben felhívom,hogy késni fogok,mert elaludtam és még taxit se tudtam fogtam.

-  S,végre ideértél.-nyomott két puszit az arcomra.
-  Tudod,hogy én sosem kések,de sajnos ez ma elmaradt.-ülök le vele szemben a kávézó fedett teraszán.
-  Bla-bla-bla...-csóválja meg fejét és ajkait mosolyra húzza.
-  Mire jutottál a projekttel?
-  Jaj,ne is kérdezd...Sofia így is szét akar szedni.Tejes megszállottja a Raikkönen projektnek.
-  Szegénykém.Pedig róla igazán nem nehéz annyi mindent összeszedni,hogy ki lehessen használni ellene.
-  Azt te csak hiszed.Ez az ember csak káromkodik,de nincsenek kis piszkos titkai,amiket rejtegetne.
-  Én ismerem és vannak neki olyan dolgai,amiket inkább takargatna ha tehetné.
-  Mint például a kis afférját Käthe-val?-vonja fel szemöldökét.
-  Arról nem beszélek.Megmondtam,hogy a legjobb barátnőmről nem adok ki neked információt.
-  Pedig megfizetném.
-  Nem fogom elárulni.Räikkönenről bármikor adok tippeket,de a legjobb barátnőm számodra érinthetetlen.
-  Oké,megértetem..-emeli fel kezeit védekezően.

     Antonin egy pletykalapnál dolgozik,mint újságíró és ő szokta összeszedni a legzaftosabb pletyiket.Nagyon érti a dolgát és mindig meg tud lepni valami újjal.A főnöke,Sofia egy elmebeteg nőszemély,aki mindig valami olyat talál ki,amitől az ember haja égnek mered.Legutóbb Käthe után szimatolt,szerencsére még időben le tudtam állítani.

-  Itt vagy,S?-lóbálja meg orrom előtt kezét.
-  Ja,persze,csak kicsit elkalandoztam.
-  Merre jártál,szépem?
-  Ne szólíts a szépednek,légy szíves!-förmedek rá kicsit idegesen.
-  Sajnálom,nem akartam.-süti le pillantását.-Arra gondoltam,hogy esetleg elmehetnénk moziba,vagy valahová...-habogott kávéja fölött.
-  Te most randira hívsz?-kacagok fel és közben elpirulok.
-  Nem muszáj ám igent mondani.Csak gondolt át.
-  Azt hiszem nem kell átgondolnom,elmegyek veled moziba.
-  Akkor inkább ne is mozi legyen,hanem vacsora?-lelkesedik fel.
-  Erről is lehet szó.-mosolygok rá.

-  Akkor ma este nyolcra érted megyek és akkor elviszlek egy nagyon puccos helyre.-villant rám egy eszméletlen fényes mosolyt és beleiszik a kávéjába.
- Rendben,várni fogok,de most rohannom kell,mert elkések egy másik megbeszélésről és az megint nem lesz valami jó.
-  Hol lesz találkád?
-  Két utcányira innen egy estélyi ruha szalonban lesz megbeszélésem.
-  Értem,ma este is csini legyél,mert puccos helyre megyünk.
-  Elmondod hová?
-  Az maradjon az én titkom.-kacsint rám és felvéve kabátját tartja velem a lépést és kifizetve a kávéját már el is hagyjuk a kis kávézót.
-  Este találkozunk.-adok egy óvatos puszit az arcára.
-  Ott leszek.-villant rám egy csábos mosolyt és búcsút intve nekem már csak távolodó alakját figyelhettem,ahogy elsétál.

   Miután elhozom az estélyi ruha szalonból a rendelt ruhámat már rohanok is haza,hogy felhívhassam Käthe-t a fejleményekkel.Amint hazaérek ledobálom a cuccaimat és átöltözve rohanok fel a szobámba,hogy telefonálhassak.

-  Szia!!!!-üvöltöm a telefonba,amint barátnőm beleszól.
-  Hé,csak csöndesen.-nyög fel fojtott hangon.
-  Bocsi,bocsi...-suttogom hirtelen nagyon csöndesen.
-  Egyik végletből esel a másikba.-kacag fel.
-  Sajnálom.Szóval...nem fogod elhinni ki hívott ma randira....
-  Talán csak nem Antonin?
-  Te szemét boszorka!-csattanok fel.
-  Egy átkozott zseni vagyok!-kacag teljes hangerővel,de hirtelen elnémul és teljesen más hangok szűrődnek be a készülékbe.
-  Te mi az eget csinálsz?-kérdezem összeráncolt szemöldökkel.
-  Se..semmit.-nyögi a telefonba,ami kételkedésre ad okot.
-  Megzavartam valamit?Nem úgy volt,hogy nem mászol rá Sebre?
-  Te dilinyós,nem másztam rá Sebre.
-  Akkor ó mászott rád?
-  Ne..nem.Más van a Dologban.
-  Talán valami új hódoló?
-  Annyira nem új.-válaszolja kacéran.
-  Ugye nem azt akarod mondani,hogy te és Ki..Kimi megint együtt vagytok?-rémülök meg és majdnem kiesik a telefon a kezemből.
-  Dehogy vagyunk,csak felfrissítjük az emlékeinket egymásról.
-  Szóval csak keféltek?-dünnyögöm.
-  Dehogy is!Miket képzelsz te rólam.Csak beszélgetünk,semmit nem csinálunk.
-  Akkor jó,remélem is!
-  Nyugi már...Nem vagyok teljesen idióta.
-  Tudom.Csak meg akarlak védeni attól a szemétládától.
-  Kimi nem szemétláda.Nagyon rendes ember és nem érdemli meg,hogy ennyire utáld!
-  Oké,ezt a vitát itt függesszük fel.Majd még hívlak ha hazaértem.
-  Oké,mindenről tudni akarok,arról is,hogy mekkora neki!
-  Persze,azt ne meséljem el,hogy egy perc alatt mennyit mozog?
-  Hülye vagy!-kacag fel.
-  Tudom,de így szeretsz!Csókpuszi!
-  Puszi!-köszön el,majd bontjuk a vonalat.

/Katharina szemszöge/

  Mikor leteszem a telefont három kíváncsi szempár mered rám.Kicsit elpirulok,mert nem sokan szoktak engem telefonon beszélni hallani,de a családom ezen maroknyi ember közé tartozott.

-  Elmondod ki volt?-pislog rám a szőke finn.
-  Persze,a menedzserem volt az.
-  És ilyen közvetlen viszonyban vagy a menedzsereddel?-lepődik meg a kis német.
-  A legjobb barátnőm és sajog a szívem,hogy otthon hagytam.
-  Miért nem jön el ő is,van itt elég hely még egy embernek.
-  Mert svájci-undoritisze van.
-  Ez miben áll?
-  Nem igazán szívleli a svájci embereket.
-  Megértem,én se csíptem őket először.-mosolyodik el Hanna.
-  De egyikünk sem Svájcban született.
-  Tudom,de a volt partnere is itt él.Nem kockáztatja meg a találkozást.
-  oké,ehhez én kicsi vagyok.-emeli fel kezeit megadóan a finn,majd felpattanva a kanapéról hátba veri Sebet és jelentőségteljes pillantást váltanak,mire Seb is felpattan és a konyha irányába távoznak a nappaliból.

/Sebastian szemszöge/

    A konyhában Kimi bezárta a ajtót és leült velem szemben az ebédlőasztalhoz.Csak meredtem rá,míg ő bosszúsan ért végig.

-  Te sügér vagy!-ordít rám hirtelen,még szerencse,hogy az ajtó és a falak hangszigeteltek.
-  Most mi van?-ráncolom a szemöldököm.
-  Képes voltál beérni Hannával,mikor a nővére egy igazi tüzes kis vadmacska?!
-  Akkor mi van?Elment és alig hallottam róla.
-  Ú,és akkor ha nincs ló,jó a szamár is alapon összejöttél ezzel a kis szende szűzzel?
-  Beteg vagy!-morgok,rá.
-  Dehogy vagyok,én tapasztalatból beszélek.Voltam együtt a mi kis szőke cicánkkal és elhiheted egy főnyeremény az a csaj.
-  De én Hannát szeretem.
-  Käthe a neked való csaj.Ő tuti felrázna egy kicsit.Olyan vagy,mint egy mimóza...
-  Úgy gondolod?HA behúzok egyet,akkor majd megváltozik a véleményed,gondolom.
-  Dehogy fog,azt csak azért csinálnád,hogy bizonyíts valamit,amit mindenki tud,hogy képtelen vagy.Ott volt a lehetőség,még anno amikor a Sauberhez kerültél,hogy megszerezd magadnak a csajt,de te a húgát választottad.
-  Igen,mivel sokkal nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb.Käthe egy gyerekes fruska és ezen az semmit nem változtatott,hogy idősebb lett.Ugyanolyan felelőtlen és szeleburdi,mint régen.
-  De egy bombázó lett a kis csitriből,ezt el  kell ismerned.
-  Elismerem,de ez minden.Kitartok Hanna mellett,akármi legyen.-jelentem ki határozottan és felemelkedem az asztaltól,hogy visszamenjek a lányokhoz.

  Mikor kiérek legnagyobb meglepetésemre a nappali teljesen üres és a bejárati ajtó tárva nyitva áll.

-  Ezek meg hova a jó büdös...-lép mellém finn haverom.
-  Ki ne mondd!-böktem oldalba könyökömmel.
-  Azért a vesémet le ne verd már,légy szíves.

   Kintről hangos sikolyok és nevetés szűrődik be,így kérdésemre máris megkaptam a választ,a két bolond nőszemély kiment játszani a hóba,egy szál semmiben szinte.

-  Látod már miről beszéltem haver?-nézek a finnre,aki fanatikus vigyorral figyeli a hóban hempergőző testvérpárt.
-  Visszaszívom,Hanna is remek választás volt,mimóza barátom.Megszerzem magamnak Käthe-t.Te csak legyél boldog a kis szende szüzeddel.-villant rám egy eszelős vigyort Kimi és se szó se beszéd csatlakozik a két lányhoz.

***

Tudom azt mondtam,hogy nem lesz rész csak ha kapok négy komit,de rájöttem,hogy arra ugyan várhatnék.Örömmel jelentem és szerintem ti is észrevettétek,hogy bőven átléptük a 20.000-t és ez elsősorban nektek köszönhető.

Ezért hoztam végül is a részt,így is.Sajnálatos,de ha már egyszer azt mondtam,hogy lesz rész,akkor lett.Remélhetőleg tetszett és hagytok nekem véleményt.

Sok puszi mindenkinek:*:*