2012. december 9., vasárnap

6.Rész

Ezt nem kellett volna.

-  Köszönöm,hogy kijöttél elém...-pislog rám Rina nagy szemekkel,amikor megtaláljuk egymást a reptér kavalkádjában.
-  Semmiség volt,sok érdekes dolgot kell megbeszélnünk.
-  Még egyszer annyira sajnálom...-pityeredik el,ami azonnal fel is idegesít.
-  Na ide figyelj,drága barátnőm!-fordítom szembe magammal.-  Ha egyszer azt mondtam,hogy nem haragszom,akkor az így is van.Még egyszer elnézést kérsz és itt hagylak!
-  Értettem...Abbahagytam...-töröl le egy könnycseppet arcáról.
-  Remek.-vigyorodok el és karon ragadva Rinát elindulunk a Sebtől csórt fehér Infiniti felé.

    Némán kocsikázzuk végig az utat a berni házamhoz,ahol leparkolok az álomautót és becipeljük a csomagjait.Mikor ezzel kész vagyunk teát főzök és letelepedünk a nappaliba,egy nagy halom papír mögé.

-  Anyám,ezt mind át kell olvasnom?!-sóhajtok fel fáradtan és orromra csúsztatom szemüvegem.
-  Van ez ellen valami ellenvetésed?-néz rám félénken.
-  Nincs,de az elmúlt pár napban semmi mást nem csináltunk Sebbel,csak a papírjaikat rendezgettük.Hanna lelépett pár napra a bokám meg tudja hová és nem volt szívem egyedül hagyni a kis szöszit.
-  De ugye nem akarsz rámászni?
-  Nem fogom elrontani azt,ami Kimivel alakul,csak egy futó kalandért,amivel ráadásul tönkretenném Hanna életét is.
-  És te ezt komolyan gondolod?
-  Mit?
-  Hát,Kimivel a dolgot...
-  Nézd,tudom,hogy a volt barátod és,hogy nem épp a legjobb viszonyban váltatok el,de engem komolyan megmozgat az a pasi,még akkor is,ha idősebb nálam.Rendes és tud valamit,amitől megőrülök,még akkor is ha csak ránézek.
-  Oké,ne aggódj,nem fogom eljátszani az őrölt ex szerepét...
-  Reméltem is....Most viszont beszéljünk nagyon komoly dolgokról.Hogy oldjuk meg ezt a kis...khm,problémát.-motyogom és felemeltem az egyik újságot,ami az asztalon hevert.
-  Igen.

   Egész késő estig bújjuk a papírokat és közben telefonon végig tartjuk a kapcsolatot Mónicával,aki adja nekünk az információkat és lediktál egy három napos beosztást az interjúkkal,amiked adnom kell.Tudtam,hogy ez egy nagyon hosszú nap lesz,már amikor átrágtuk magunkat a RB-s szerződésemen és jött a bombasztori.Gyanúm be is igazolódott.

-  Hahó!-hallom meg Kimi hangját,majd az ajtó csapódik.
-  Te meg,hogy jöttél be?-meredek rá kicsit ijedten.
-  A virágcserépben megtaláltam a bejárat kulcsát és beengedtem magam,gondolom nem probléma.Láttam a kis szőke is itt van.-utal a ház előtt parkoló autóra.
-  Csak kölcsön kaptam tőle,ugyanis nekem egyelőre még nincs.
-  Még szerencse,hogy holnap mikulás.Ha jó kislány leszel,lehet,hogy a Télapó hoz neked egy szép autót.
-  Persze.Örülök,hogy te még hiszel az ilyen marhaságokban.
-  Jó,akkor nevess ki.Mit bánom én,de azért ugye eljössz velem Finnországba a hétvégén?
-  Miért mennék én Finnországba?
-  Azért,mert egy tündéri pasi kér rá.-von magához és belepuszil a nyakamba.
-  Szerintem leállíthatod magad,vendégem van
-  De nem azt mondtad,hogy a szöszi nincs itt?
-  Nem is az a szöszi van nálam.
-  Akkor egy másik pasi?
-  Nem pasi,hanem a menedzserem,Rina.
-  Sabrina?-vonja fel szemöldökeit és elég idegesen néz körbe.
-  De nem akarsz vele veszekedni,ugye?
-  Nem fogok én veszekedni,csak hangosan elmondom a véleményem.Ez még nem számít veszekedésnek.-hangja hideg és rémisztően nyugodt.
-  Kérlek,legalább most ne...Nagyon maga alatt van.
-  Azt elhiszem,miután alávágott a legjobb barátnőjének és a saját ex pasijának.
-  De részeg volt,nem tudta mit is csinál...
-  Ó,szóval ő az áldozati bárány én meg tűrjem,hogy a sajtósom folyamatosan hívogat és idióta interjúkra rángat el,mint egy bohócot,csak,mert ő részeg volt és minden fontosabb dolgot kikotyogott.
-  Jól van,na...Te is szoktál részeg lenni,neked is volt már hasonló ügyed.
-  Igen,de akkor volt,aki befogja a számat!-néz rám csillogó szemekkel,amit nem tudok hová tenni.
-  Most megint mi van?-kérdezem értetlenül.
-  Semmi,csak eszembe  jutott,hogy miket nem műveltünk mi annak idején.
-  Könyörgöm,csak hallgass.Nem akarom Rinát megbántani.
-  Azzal bántanád meg,hogy esetleg megcsókolsz?-kérdezi felvont szemöldökkel én pedig megbűvölve nézek kék szemeibe.

    Lassan csökkenti a távolságot ajkaink közt,majd óvatos puszit lehel szám sarkába,de esélye sincs,hogy kiszabaduljon.Karjaimat nyaka köré fonom és mohón falni kezdem ajkait.Természetesen nem utasít el,sőt...Tenyerével végigsimít hátam vonalán és csípőm körül összekulcsolja ujjait.Úgy szorít magához,hogy érzem szívének heves ritmusát és tudom,hogy kíván engem.

    Levegő után kapkodva válunk el egymástól,majd rám mosolyog.

-  Sosem gondoltam volna,hogy esetleg mi ketten megint...
-  Értem mire gondolsz és valójában én sem gondoltam...De most mégis itt vagyunk.-harapok óvatosan alsó ajkamba.
-  Annyira szép vagy.
-  Te pedig tudod mit kell mondani egy nőnek,hogy szépnek érezze magát.
-  Meg is mutatnám,de ha vendéged van,akkor elhalasztjuk kicsit későbbre.

/Sebastian szemszöge/

-  Azt hittem hazajössz holnapig...-bosszankodom a telefonnal a fülemen.
-  Sajnálom édes,de nem sikerült elintéznem a dolgokat.Ígérem hamarosan otthon leszek.
-  Persze.Három napja is ezt mondtad.
-  Tudom,de figyelj...HA hazaérek,akkor megünnepeljük közösen a Karácsonyt.
-  Mi?!Csak Karácsonyra jössz haza?
-  Nem mondtam volna?-hangja ideges és meglepett volt.
-  Remélem nem egy másik pasi van a dologban...
-  Ugyan már,hát kellhet nekem jobb pasi,mint te?
-  Gondolom nem...
-  Persze,hogy nem.
-  Örülök,hogy ezt hallom,de azért kicsit fura,hogy csak így felszívódtál.Meglepetés lesz,nem kell emiatt aggódnod.Addig is nagyon vigyázz magadra,nehogy kísértésbe ess.
-  Most mire célzol?
-  Semmire.Nagyon vigyázz magadra édes,Csók!
-  Szia!-köszönök el kedvesemtől,majd az ágyra dobva a telefont lemegyek a konyhába,ahol Heikki üldögél,egy üveg ásványvízzel a kezében.

    Nem értem Hanna viselkedését.Nem akarom az ördögöt a falra festeni,de nagyon fura mostanában.Ezzel az eltűnős dologgal meg aztán végképp betette az ajtót.Nagyon mérges voltam rá,még ha mindennél jobban szerettem is őt.

-  Na?Mikor érkezik haza a ház asszonya?
-  Hagyjuk,nincs kedvem most erről beszélni,inkább áthívom Käthe-t.Biztos van kedve itt lenni egy keveset.
-  Érdekes..-dörzsölgette állát gyanakvóan.
-  Mi?
-  Az,hogy még szinte el sem köszöntél a barátnődtől,máris át akarod hívni a nővérét.Mi ez a nagy rajongás a kis szösziért?
-  Te meg mi a jó égről beszélsz?Mi csak régi barátok vagyunk.
-  Aha..én meg az alkoholizmus példaképe,nem?
-  Ne figurázd ki a mondani valómat.Semmi nincs köztünk.
-  És azt mivel magyarázod,hogy a múltkor itt aludt,veled egy ágyban?
-  Azzal,hogy régen nagyon sokat aludtunk együtt...Egy ágyban,mint legjobb barátok és nem volt köztünk olyan,hogy TABU.
-  Kicsit fura nekem ez a barátság.Ugye nem akarsz rámászni?
-  Azt a csajok csinálják.Semmi nincs köztünk.
-  Gyanús vagy te nekem,Seba fiú.
-  Ugye?Tudtam...-fintorodok el,majd kezembe véve telefonom már tárcsázom is Käthe számát.

   Miközben beszélünk telefonon Heikki folyamatosan pofákat vág és kommentál,mintha legalább is egy öt éves gyerek lett volna.Elég idegesítő volt ez is,amellett pedig enyhe csalódottságot érzek,mikor kiderül,hogy Kimi ott van Käthe lakásán,ráadásul csókolóztak is.Nem mondok semmit,de mintha kicsit rosszul esne ,amit nem értek,mert mindig tudtunk örülni egymás párkapcsolatának,még ha ezt az emberek kicsit furának is tartották.

-  Na,mit mondott a kis szösz?
-  Azt,hogy mindhárman átjönnek.-ülök le a finnel szembe a konyhapult előtt.
-  Mindhárman?-pislog rám edzőm meglepetten.
-  Bizony,mindhárman.Itt van Rina,a mi kis szőkénk menedzsere.
-  És ki a harmadik?
-  Kimi.-ejtem legjobb barátom nevét,enyhe irigységgel hangomban.
-  Ez tudod,hogy nagyon furán hangzott?-vonja fel szemöldökét,majd beleiszik ásványvizébe.

***
Ez lett volna a rész,sajnálom,hogy a múltkor nem tudtam teljesíteni az ígéretem,de most remélem sikerült kárpótolnom titeket.
Mint láthatjátok oldalra szerkesztettem nektek képeket a történetek főszereplőivel,egyetlen kivétel van,de azon ma délután fogok dolgozni,mert nem is olyan könnyű,mint hiszitek tökéletes képet találni.
Kellemes hetet mindenkinek,remélem kibírjátok ezt a keveset,ami a suliból van,ja és azt a 97 napot,ami az Ausztrál nagydíjig van.
Puszi mindenkinek:*:*

3 megjegyzés:

  1. Nem volt szép itt abbahagyni. Nagyon nem.
    Kimi és Käthe egyre jobban kezdenek összemelegedni, ami jó is meg nem is. Azért érdekel, hogy mi volt Kimi és Rina között, amiért szakítottak. Gondolom valami olyasmi, amire nem is nagyon számítunk. Habár nekem van egy ötletem, de abban még nem vagyok biztos. Sebi és Hanna kapcsolata meg mintha kezdene tönkremenni. Kicsit tényleg furcsa Hanna eltűnése, kíváncsi vagyok nagyon hogy mi van a dolog mögött. És igen, Sebi is furcsán viselkedik, mármint fura az, ahogy Käthe-tel viselkedik. Kezd azért szerintem részéről több lenni ott, mint barátság.
    Nem lehetne-e esetleg, hogy hamarabb hozd a részt? Nagyon érdekel, hogy mi fog ebből az egészből kisülni.
    Puszi.

    VálaszTörlés
  2. Sziia.
    A Kimi Käthe párosnak rettentően örülök. Kimi olyan más Käthe mellett ami persze tetszik.! :)
    Hanna.. Mi fene van a csajjsl? Eltűnik hetekre.. Nem èrtem a viselkedèsèt,de talán nem is akarom. Abban viszont egêsz biztos vagyok,hogy Sebas èrez valamit, Valami Olyat Käthe iránt, ez pedig nem tenne jòt a Kimivel valò barátságának.! Hisz kèt jò baràt egy lányèrt..
    Heikki egy nagyon szimpatikus karakter! Tetszettek a beszòlásai,kicsit olyan volt,mintha Kimit láthattuk volna benne.. ;)
    Remélem hanar hozod a folytatást. Puszii. :*

    VálaszTörlés
  3. Szia!
    Kimi és Käthe között kezd kialakulni valami, és ennek örülök egyrészről.. Másrészről pedig Hanna hova a fenébe ment? Nagyon nem értem ezt az eltűnősdit.. Kíváncsi vagyok, hogy mi áll a háttérben:) Sebi fiú pedig, nem is tudom... valamit érez Käthe iránt, de ha bevallaná egyáltalán magának is, ez egy nagy lavinát indíthatna el.... Hiszen Käthe Hanna nővére, illetve Kimi Seb barátja, úgyhogy ez elég pikáns lenne... Továbbá fúrja a kíváncsiság az oldalamat, hogy mi történt Kimi és Rina között annak idején? Remélem minél hamarabb megtudhatjuk!:) Siess a folytatással!
    Puszi

    VálaszTörlés