5.Rész

Getting closer

  Nem értettem miért mond nekem ilyeneket a kis tökmag,de mosolyognom kellett rajta.Annyira hasonlított a testvérére,ez tagadhatatlan,viszont benne volt valami eszméletlen pajkosság és rosszaság,persze csak jó értelemben,amit addig Sebastannál nem tapasztaltam.Persze ki tudja,lehet ha jobban megismerem....
-  Kedvel téged.-bökte ki mikor kicsit később kinn voltunk az udvaron.
-  Ki?-néztem rá elkerekedett szemekkel.
-  Sebi,te dinka.-morogtam.
-  Persze,én is kedvelem őt.Csak kicsit fura,hogy nem szólal meg.
-  Majd ha megbízik benned.
-  Csodás.akkor valószínű úgy válnak el útjaink,hogy egy szót sem beszéltünk.
-  Meg fog nyílni,csak beszélj neki magadról.Minden olyasmit,amit senki nem tudhat.
-  Áruljam el neki a titkaimat?-esett le az állam.
-  Azt akarod,hogy megnyíljon neked?-nézett rám kicsit mérgesen.
-  Jó lenne....
-  Akkor menj fel hozzá és beszélgess vele,vagy neki vagy mit bánom én.
-  Ennyire rossz társaság vagyok?-fintorodtam el.
-  Nem,de azt akarom,hogy a testvéremnek jobb legyen és egyelőre erre te vagy a legjobb megoldás.
-  Köszi Fabi,hogy csak valami gyógyszernek látsz,amit ha már kell ledobhatsz.Ez jól esett...-álltam fel a padról.
-  Nem úgy gondoltam....-ragadta meg a kezem.
-  De,pont úgy gondoltad.-húztam kezem az övéből és elindultam Sebastian szobájába.
   Kicsit megbántott,de túlteszem magam rajta.Ez egy kis lecke lesz neki,hogy kell a nőkkel bánni.Egyszer majd megköszöni..Vagy nem.Bemenetem a házba és egyenesen Sebastian szobájába siettem.Legnagyobb meglepetésemre nem aludt,nem a székében ült és az ablakon bámult kifelé a szürke égre.Ismét elfogott az a bizonyos rossz érzés és megint nem tudtam mi az oka.Már tudtam,hogy Sebastian valójában nem néma és,hogy biztosan lábra fog állni,de mégis rossz érzésem volt.
-  Szia.-köszöntem neki félénken,mintha még sosem találkoztunk volna.-  Beszéltem az öcséddel és ő mondta,hogy esetleg ha én nyitnék feléd akkor talán te is követnéd a példám.Szóval úgy gondoltam,hogy mesélek néhány dolgot magamról.-ültem le az székre,ami még mindig az ágya mellett volt.
-  Volnál szíves legalább felém fordulni,vagy legalább értékelni ezt a kis picuri kísérletem annyira,hogy nem a hátadat mutatod nekem?-léptem mellé,de továbbra is csak meredt kifelé.-Ha nem hát nem.Én nem fogom erőltetni,csak gondoltam megpróbálom.-vontam vállat és kisétáltam a szobájából.
   Ne higgyétek,hogy feladom,csak egyelőre szüneteltettem,mert eszembe jutott,hogy barátnőm azt hiheti meghaltam,pedig élek és virulok.Besétáltam a saját szobámba és előkotortam a telefonom,hogy végre felhívhassam.Tárcsáztam és ki is csörgött.A harmadik csörgés után vette fel.
-  Ezt mégis,hogy képzelted,kisasszony?-elég morcosnak hangozott.Nem szerettem volna a közelében lenni.
-  Sajnálom,kicsit el vagyok foglalva mostanában....-morogtam.
-  Jól van na.Csak gondoltam kicsit rád ijesztek,mielőtt rád vetem magam és elárasztalak a kérdéseimmel.-kacagott fel.
-  Minő nagylelkűség.-csóváltam a fejem.
-  Szóval...Milyen a srác?
-  Hát egyelőre egy szót se beszéltünk,de nagyon remélem,hogy elérem azt,hogy beszéljen hozzám.
-  Ez elég nagy szívás.-fújta ki a levegőt barátnőm.
-  Nekem mondod?Így nem fogom tudni megkérdezni miket szeret....
-  Téged komolyan ilyen gyerekes dolgok érdekelnek ebben az isteni pasiban?Miket szeret...Ez komoly?-horkantott fel szarkasztikusan.
-  Igen.Én már csak ilyen gyerekes vagyok.Engem nem az érdekel mekkora a farka,csak meg akarom ismerni.
-  Akkor csak hajrá,de elárulom ilyen hozzáállással nincs sok esélyed nála.Láttad az előző barátnőjét?Csodás volt.
-  Szóval szerinted nincs esélyem nála.De azt elárulhatom,hogy nem is kell,hogy esélyem legyen,ugyanis nem akarok tőle semmit.
-  Akkor miért mondtad,hogy akár ingyen is elvállalod?
-  Mert egy fontos ügynek tartom és mert megérdemli azt,hogy visszakerüljön,mert egy kivételes ember.
-  Ez nagyon nyálasan hangzott.Az a Nea akit én ismerek nem áldozott volna ennyi időt arra,hogy egy ilyen beképzelt pasit ápolgasson.
-  Sebastian nem beképzelt,te pedig nagyon utálatosan viselkedsz...Mi van veled?
-  Velem nincs semmi,viszont te kezdesz megváltozni.
-  Inkább hagyjuk,mert csak veszekedés lenne belőle.Majd holnap még felhívlak.
-  Oké.Szia.-köszönt el és lerakta mielőtt válaszoltam volna.
   Csak ültem az ágyon és meredtem magam elé.Sosem veszekedtünk Beverlyvel,sőt még csak összeszólalkozásunk sem volt.És most a torkomnak ugrott egy ilyen kis semmiségért.Kicsit váratlanul ért,de szerencsére makacs természetű vagyok és általában akármi történjen nincsenek hisztérikus kirohanásaim.
-  Komolyan gondoltad,amit a telefonba mondtál?-egy ismerős,mégis annyira idegen hangot hallottam meg,mire összerezzentem.
-  Miért fontos az?-fordultam a hang irányába és szemtől szemben találtam magam Sebastiannal.
-  Azért,mert általában az emberek akarnak tőlem valamit.
-  Ez bizony a hírnévvel jár.
-  Lehet...-mondta elgondolkodva,majd ismét fürkésző pillantást vetett rám.-  Érdekes egy lány vagy.az már biztos.
-  Nem te vagy az első,aki ilyet mond...-mosolyodtam el szégyenlősen.
-  Egy idióta lehet,akivel telefonon beszéltél,ha képes volt veled összeveszni a semmin.
-  Mondhatjuk így is,hisz velem barátkozik.
-  Te is idióta vagy?
-  Nem tudom....Majd eldöntheted ha ismersz....-vontam vállat.
-  Sajnálom,hogy eddig nem beszéltem,csak egyelőre nehezen bízom meg az emberekben.
-  De az öcsédben megbízol....
-  Benne még nem csalódtam.
-  Miért...Másban már csalódtál?
-  Előfordult már.Kiben kisebbet,kiben nagyobbat,de valahogy sikerült....
-  Szegénykém....
-  Azért vagyok itt,hogy bocsánatot kérjek,mert az előbb olyan bunkó voltam,de aztán  hallottam mit mondtál a telefonba és úgy gondoltam mi lenne,ha mégis én nyitnék feléd....
-  Ez rendes tőled....
-  De ha nagyon ragaszkodsz hozzá te is kezdheted...-mosolyodott el.
-  Egy kérdéssel szeretném kezdeni....Miért akartad,hogy ott maradjak veled előző este?


Elnézést,hogy ez most csak ennyi,de ígérem a következő rész hosszabb és tartalmasabb lesz.Köszönöm az eddigi kommenteket és örülök,hogy tetszik,amit írok,így most is örülnék párnak.Addig is kitartást és élvezzétek azt,ami a nyárból megmaradt nekünk.
Aloha mindenkinek!