18.Rész

  Magical day

  Enni ugyan volt mit,de amint megéreztem csípőmnél merev férfiasságát azonnal elment a kedvem az evéssel fecsérelni a drága időnket.

-  Azt hiszem mégsem vagyok éhes.-suttogtam a fülébe és kezem egyre lejjebb csúsztattam mellkasán.

-  Azt hiszem nekem is.-nyúlt be felsőm alá,és kikapcsolta melltartóm csatját.
-  Megmutatod merre van a hálószoba?-kérdeztem lélegzetvisszafojtva.
-  Szerintem nem kell mutatni.Megtaláljuk együtt.-kapott fel az ölébe és az emeletre vitt.

   Benyitott egy tágas szobába és amint berúgta lábával az ajtót az ágyhoz vitt.Letett és lesegítette a felsőmet.Azonnal minden ruhánk a padlóra került és nyomban egymásnak estünk.Nem ez volt ugyan az első együttlétünk,de az előző valamiért nem volt az igazi.Csak úgy megtörtént,mintha gyakoroltuk volna már egy ideje.
   Ez teljesen más volt.Szépen lassan feltérképezte testem minden porcikáját és csókjai nyomán csak kellemes bizsergés maradt.Mikor combjaim közé ért nyelvével kényeztetni kezdte nőiességem és csak akkor tért vissza ajkaimhoz,mikor már hangos sóhajok hagyták el azokat.Újabb heves csókok után szétnyitotta térdeim,kényelmesen elhelyezkedett köztük és óvatosan belém hatolt.Először csak lassan,majd egyre gyorsított a tempón.Ajkait az enyémekre tapasztotta és így meggátolta,hogy hangos sóhajaim kitörjenek belőlem.
   Testünk egyszerre mozgott és szinte egyszerre értünk el a csúcsra,majd egy utolsó csókkal búcsúzott testemtől és fáradtan terült el az ágyon mellettem.A gyűrött takarót magunkra terítette és mikor már a mellkasán pihengettem a karomat simogatta.
-  Ezt sosem tudnám megunni.-puszilta meg a homlokom.
-  Kár,hogy hamarosan vissza kell menjünk a városba.
-  Igen.El tudnék itt éldegélni bármeddig.
-  Tudom,de nem lehet.Ha visszamegyünk visszavedlünk és közömbös barátok leszünk.
-  Igen...azok.-sóhajtott és tovább cirógatta vállam és felkarom.
-  Szerintem menjünk zuhanyozni,aztán együnk.
-  És mi lesz az ággyal?-nézett rám boci szemekkel.
-  Utána visszajöhetünk és tied vagyok egész éjszaka.
-  Így már csábítóbb az ajánlat.-nyomott egy csókot a számara és fejét visszaejtette a párnára.
-  Csak még egy kicsit pihenünk.-vigyorodtam el és nagyot ásítva fejem a mellkasán nyugtattam.
   Nagyjából egy órát lustálkodtunk mielőtt elmentünk zuhanyozni.Ezzel hamar kész voltunk,hisz éhesek is voltunk már.Felöltöztünk és megvacsoráztunk.Elvégre elég késő volt már.Egyszer csak csak csörögni kezdett a telefonom.Erik volt az.Elbizonytalanodva néztem Sebre,mire ő kikapta kezemből a készüléket és kikapcsolta.
-  Erre a két napra csak az enyém vagy.-tette az asztalra a telefont.
-  Ahogy szeretnéd.De ha nagy bajban leszek ki kell mentened.
-  Nyugi,majd elrabollak és elmegyünk a senki földjére,hogy senki ne háborgasson.
-  És mi lesz a nagy visszatéréssel?
-  Ja,hogy az....Hát majd akkor visszajövünk.
-  És akkor te visszamész Hannához?-nézegettem a salátám maradékát a tányéromon.
-  Te pedig Erikhez.-hajtotta le ő is a fejét.-Nem akarom,hogy visszamenj hozzá.
-  Én sem akarom,hogy visszamenj Hannához.
-  Akkor ezt megbeszéltük.Ha hazamegyünk te szakítasz Erikkel én pedig Hannával és akkor hivatalosan is egy pár leszünk.
-  Komolyan képes lennél szakítani életed szerelmével?
-  Még szép,ugyanis nekem már nem ő életem szerelme.-kijelentésére felkaptam a fejem és csak meredten bámultam kék szemeibe.
-  Szabad tudni,hogy akkor ki?-kérdeztem zavartan.
-  Tudod a takarító néni aki minden délután átjön és kitakarít a házba.Annyira kis édes hölgy.Első látásra belezúgtam.-húzta ajkait csibészes mosolyra.
-  Ó,akkor miért nem őt hoztad el ide magaddal?Biztos remek lenne az ágyban.-mentem bele a játékba.
-  Tudom,de téged úgy megsajnáltalak.Nem volt szívem otthon hagyni téged.
-  Milyen nagylelkű vagy.-csóváltam meg a fejem.
-  Ugye?-vonta fel szemöldökét,és egész közel hajolt,hogy megcsókoljon,de eltoltam magamtól és rosszalló pillantást vetettem rá.
-  Életed szerelme mit fog szólni?
-  Szerintem nem fogja bánni.-vont magához és megcsókolt.
-  Na de most komolyan,ki életed szerelme?-erősködtem.
-  Azt hiszem ez nyilvánvaló.
-  Talán csak nem ÉN?
-  Lottóznod kéne édes.-ölelt át hátulról,mert akkor már mosogattam.
-  Úgy gondolod?-fordultam szembe vele,hogy a szemébe nézhessek.
-  Egyelőre viszont elég ha most itt hagysz mindent és visszajössz a szobába.
-  Te kis perverz.Megint az ágyadba akarsz csábítani?
-  Lebuktam.Most mit tehetnék?!-puszilt bele a nyakamba.
-  Nem tudom.Talán kimehetnénk egy kicsit és utána majd vissza az ágyba.
-  Hé,de azt ígérted,hogy ha ettünk akkor az enyém vagy egész este.
-  És még nincs este.-öltöttem rá a nyelvem és átkaroltam a nyakát.
-  Te most komolyan azt akarod,hogy ebbe a hidegbe kimenjek veled?

-  Csak október van,ne parázz már.
-  Akkor menjünk ki,de ha megesznek minket a medvék te leszel a hibás.
-  Nem fognak,ne aggodalmaskodj már.-adtam apró puszit az arcára majd kibújtam öleléséből és felmentem az emeltre,hogy felvegyek valami vastagabb holmit.
   Mikor kész voltunk kiléptünk a csípős hidegbe,de nem zavart,mert ott állt mellettem Seb és fogta a kezem.Ez pedig kellemes meleggel árasztotta el testem,semmi más nem kellett.
-  Nézd,mókus.-mutattam az egyik avarkupacra.
-  Milyen cuki.Az avar pedig biztos jó puha és meleg.
-  Te már megint a szexre gondolsz.-böktem oldalba mérgesen.
-  Nem tehetek róla,mikor itt kutyagol mellettem egy bombázó ápolónőcske.
-  Hülye vagy.-kacagtam fel,de abban a pillanatban elengedte a kezem és háttal belezuhant egy kupac levélbe.
-  Igazam volt.Tényleg jó puha.-vigyorgott és feljebb tolta sapkáját a homlokán.
-  Te nem vagy teljesen józan.Mit ittál?
-  Megrészegít a látványod.-kacagott fel és megragadva kezeimet magára rántott a puha levelek közé.
-  Itt pókok és bogarak is lehetnek.-fintorodtam el,de ő nem is törődve nyavalygásommal egy marék levelet szórt a fejemre.
-  Így sokkal jobb.-kacagott fel hangosan,mire madarak repültek fel az egyik közeli fáról hangos vijjogással.
-  Ennyire ijesztő lennél?-markoltam bele a levelekbe és a fejére szórtam,betemetve ezzel a fél arcát.
-  Itt pókok és bogarak is lehetnek.-vigyorgott és megtisztította magát a levelektől,majd lassan megcsókolt.
   Nagyjából egy órát szórakoztunk a levelek közt majd szinte teljesen kihűlve mentünk vissza a házba.

-  Forró csokit főzzek?-kérdezte miközben levette a csizmáját.
-  Az jó lenne.Addig megyek és kifésülöm a hajamból a leveleket.
-  Pedig így sokkal jobb.
-  Hagyjuk inkább.Menj és csináld azt a csokit.-adtam neki egy gyors puszit majd felrohantam a fürdőbe,hogy megfésüljem a hajam,ami jelezném olyan volt,mint egy madárfészek.
   Mikor ezzel is kész voltam lementem a földszintre,ahonnan édes illat lengte be a házat.A konyhába mentem,ahol Seb állt a tűzhely mellett és a tejben keverte el a csokiport.Annyira ennivaló volt,ahogy serénykedett,hogy nem volt szívem megzavarni.Csak álltam a falnak támaszkodva és eljátszottam a gondolattal,hogy mi lenne,ha minden este ő készítené a forró csokim és nem kellene elrabolnia ahhoz,hogy együtt lehessünk.Jó lenne.

****

   Sziasztok gyerekek!Hát ez is kész lett,remélem tetszett.Ezek a részek néhol szexuálisan túlfűtöttek lesznek,remélem nem gond.Bár most még minden szép és jó,amint visszamennek elkezdenek kavarodni a dolgok.Tartsatok továbbra is Lineaval és megtudjátok mi minden vár rá.

Puszi:*:*