Cute boy
- Szóval,arra gondoltam,hogy holnap a verseny után esetleg elvinnélek a kedvenc éttermembe.-ült le mellém Seb a csapata boxban.
- Azt hiszed,hogy ennyivel megúszod mi?-kacagva dőltem neki a kemény vasnak,amiből a box fala volt.
- Reméltem...-vakarta meg tarkóját mosolyogva.
- Hiú ábránd....-ingattam mutató ujjamat jobbra balra és közben pedig szélesen vigyorogtam a szöszire.
- Nem is értem miért pazarlom rád a drága időmet.
- Mert nem tudsz nélkülem élni.Folyton én járok a fejedben.
- Hiú ábránd.-kuncogott és mellém fészkelte magát.
- Akkor most inkább az edződdel múlatnád az időt,nem?
- Dehogy is.Ilyenkor már a hotelben kellene lennem és a protein italom iszogatni.
- Azt a gusztustalan zöld trutyit,amit ezek a fitness cicák szoktak inni a tv-ben?
- Nem mindig zöld,attól függ,mit teszel bele.
- Lehet egy merész kérdésem?
- Attól függ mennyire merész?
- Voltál te már részeg?
- Még csak az kéne.Heikki ki is nyírna.
- Kis beszari...-kacagtam fel hangosan és előkaptam egy nyalókát a dzsekim zsebéből.
- Te most komolyan nyalókázni fogsz?
- Van valami problémád vele?
- Úgy nézel ki,mint egy gyerek.
- Kérsz?-tartottam felé a tartalék,epres nyalókámat.
- Még szép.-vette el kacagva és azonnal ki is bontotta.- Nem ettem ilyet,mióta nyolc éves voltam.
- Gondoltam.-vetettem hátra fejem és a lámpákat kezdtem tanulmányozni a mennyezeten.
Soha nem éreztem még ilyen jól magam,mint akkor.Valahogy nem kellett beszélnem,nem éreztem kényszerét annak,hogy valamit mondanom kell,csak egyszerűen adtam magam és nem próbáltam más lenni.Féltem ettől a férfitól,hisz teljesen idegen volt,de ugyanakkor meg is tudtam előtte nyílni,úgy ahogy más előtt soha szinte.
- Érdekes fazon vagy te,Sebastian Vettel.-legyeztem meg nevetve.
- Te pedig sokat nevetsz.
- Zavar?Mert akkor nevethetek kevesebbet is.
- Nem zavar.Csak megjegyeztem,ennyi az egész.
- Ne beszélj,edd a nyalókádat!-utasítottam.
- Igenis.Addig találd ki,mit szeretnél holnap.
Nem tudom pontosan mit is kérhettem volna tőle,hisz ő egy idegen,ráadásul egy híres idegen,aki nem tehet meg bármit a nyilvánosság előtt.De várjunk csak...Mióta érdekel ez engem?!
- Vetkőzz.
- Tessék?-nézett rám ijedten.
- Hallottad,vetkőzz,gyerünk,nem érünk rá egész nap.-álltam fel a földről és lerúgtam bakancsomat.
- Te ezt komolyan gondolod?
- Ennél komolyabban nem is gondolhatnám.-kacsintottam rá és bőrdzsekimet is levettem,így csak egy lenge nyári ruhában maradtam,ami elég mélyen volt kivágva,hála Elinor kacifántos ízlésének,valamint egészen combközépig látni engedték lábaimat.
- És megkérdezhetem,hogy mi az eget tervezel?-kérdezte,mikor csak alsógatya volt rajta.
- Így tökéletes lesz.Nagyon csini vagy.-kacsintottam rá és kisétáltam a boxutcába,ahol ugyan kicsit hideg volt,de kellemes idő volt ugyanakkor.
- Elárulod mit akarsz?
- Felkérhetem egy sétára Herr.Vettel?
- Te komolyan gondolod,hogy fél pucéron fogok veled sétálni?!
- Azt mondtad bármit kérhetek.
- Igen és azt is mondtam,hogy nem akarok vetkőzni.
- Ha jól látom nem is vagy pucér.
- Ja,tényleg....-mondta szarkazmussal telt hangon és ő is kilépett a szabad ég alá.- Szétfagyok.
- Gyere,mert tényleg idefagysz.-ragadtam meg karját és szép lassan sétálni kezdtünk.
Gyerekesnek és hülyének tűhetek,de nem igazán érdekelt mások véleménye,amióta csak az eszemet tudom.Kézen fogtam hát Sebet és sétálni kezdtünk a nyirkos pályán.
- Most mondd,hogy nem szép...-pillantottam fel a csillagos égre.
- De,fantasztikus....-morogta és szemeit lesütötte,szigorúan az aszfaltcsíkot nézte.
- Jaj,ugyan már.Mond,hogy nem élvezed,hogy velem töltheted el az idődet...
- Odáig vagyok a boldogságtól....
- Te komolyan nem látod a dolgok szép oldalát?
- Minek van szép oldala?!-fakadt ki.-Annak,hogy a te kedvedért fél pucérra vetkőztem és most itt sétálunk a hideg aszfalton,majdnem szétfagyok és te csak az élet szép oldaláról hablatyolsz,mikor a te életed tökéletes!
- Úgy mondod,mintha a tied olyan rossz lenne.
- Nem egy leányálom,az tuti.Viszont neked a kezdetektől megvolt mindened...gondolom Elinor barátnőddel is egy puccos teadélutánon találkoztatok és azóta elválaszthatatlanul együtt járjátok a legpuccosabb butikokat és márkás cuccokkal van tele még a kukád is.
- Nem is ismersz....-próbálom megőrizni a nyugalmamat.
- De kiismertelek eléggé,ahhoz,hogy tudjam,te is egy olyan elkényeztetett kis csitri vagy,mint mindegyik lány,aki ide bekerül,hisz vendég vagy....Biztosan nagyon nehéz volt időt szakítani erre a kis hétvégi kiruccanásra a teadélutánok a jachtokon töltött fergeteges esték közt.
- Fogalmad sincs arról,hogy ki vagyok....Fogalmad sincs róla,hogy milyen volt az életem eddig és,hogy milyen vagyok én!Szóval legyél szíves ne ítélkezz fölöttem,hanem csak fogd be a szád és inkább hagyjuk egymást.Nem kell többet kalauzolj a hétvégén,azt hiszem haza is megyek.
- Jól van.Tedd azt....
- Te szemét disznó!-kiáltottam megvetéssel telt hangon és egy hatalmas pofonnal koronáztam kis beszélgetésünket,majd szó nélkül visszamentem a boxba,majd onnan a szállodába.
/Elinor szemszöge/
Németország...hát sosem voltam oda érte. Sőt, inkább utáltam. Nem szerettem a német embereket sem. Annyira...mások voltak, mint az angolok. Persze azért engedtem Bernie bácsinak. Ő volt az anyai nagyapám testvére, és nagyon is szeretett engem, főleg mikor érdeklődni kezdtem a Forma 1 iránt. Azóta sokszor hívott el egy-egy futamra, én pedig szívesen mentem. Most pedig a kedves kis barátnőm is elkísért, bár nem igazán akart jönni.
- A következő futamra is meghívásotok van, remélem tudod - torpant meg hirtelen, a boxutca kellős közepén Bernie bácsi.- Komolyan beszélsz? - kérdeztem vigyorogva.
- Persze. Habár az a barátnőd kicsit furcsa nekem.
- Ugyan, Bernie bácsi, ő nagyon rendes, és ő az első olyan barátnőm, aki tényleg magam miatt szeret, és nem azért, mert közöm van a Száguldó Cirkuszhoz, vagy mert gazdagok vagyunk.
- Jól van, de aztán remélem nem fogsz csalódni benne, mint a többi barátodban.
- Berni bácsi, szerintem nem kell félteni tőle, hiszen nagyon megkedveltük egymást. Ráadásul képzeld, az ő apja is gazdag, de őt nem érdekli a pénz.
- Szóval nekem most kell csendben maradnom? - kérdezte kedvesen.
- Valaho... - de nem sikerült végig mondanom, mert egy szőke hajú fiú, történetesen a Force India pilótája, Nico Hülkenberg megjelent a színen és közbe vágott.
- Elnézést, Ecclestone úr, beszélhetünk? - állt be közénk.
- Már ne is haragudj, de nem zavar, hogy én épp beszélgettem vele? - kérdeztem ingerülten.
- Nem igazán - villantott egy igazán szívdöglesztő mosoly is közben, de most nem tudtam értékelni.
- Ezt ugye tudod, hogy pofátlanságnak hívják?
- Azt pedig, amit te csinálsz, hisztinek hívják.
- Mekkora tuskó tudsz lenni - sziszegtem mérgesen.
- Köszi a bókot, nagyon jól esik - nevetett.
- Te most csak még jobban fel akarsz idegesíteni? - kezdtem el kiabálni vele.
- Persze. Az az életcélom - nézett rám kissé gúnyosan.
- Akkor javasolom, hogy keress mást. Bernie bácsi, én most megyek. Nincs kedvem a közelében tartózkodni - böktem meg Nico mellkasát, mire elmosolyodott ismét. Tudja, hogy zavarjon össze. A mocsokja...
- Menj csak, Elinor, majd még beszélünk - köszönt el, én pedig el is tűntem.
Túlságosan felhúzott az a mocsok német. Ráadásul zavarba is hozott nem is egyszer. Az a mosoly...hát normál esetben csak csorgatnám utána a nyálam, de így semmi esély rá. Már csak arra vártam, hogy beszélhessek Katicával, hátha tud mondani valami biztatót.
/Katica szemszöge/
- Mert egyszerűen marhák és nem tudják,hogyan kell egy nővel bánni.
- Még mindig nem hiszem el,hogy Seb azokat mondta.
- Biztosan nem gondolta komolyan.
- Te nem láttad a szemében azt a megvetést és utálatot,amivel a fejemhez vágta a szidalmait.Azt hittem megnyílik alattam a föld.
- Sajnálom,nem tudhatta,hogy ennyire mellélő.
- Haza akarok menni és soha nem jönni vissza ebbe a földi pokolba.
- Akkor azt meg sem említem,hogy Berni bácsi meghívott minket a Magyar Nagydíjra is.
- Ha akarod eljövök veled.
- Nem kell megtenned.Simán megmondhatom,hogy nem akarok jönni.
- Tudom mennyire szereted ezt az egészet,szóval nem nagy ügy.
- Imádlak!-adott egy hatalmas cuppanós puszit a homlokomra.
- Tudom...Azért vagyok a legjobb barátnőd.
- Még jó,hogy ennyi mindent tudsz...-kuncogott.
Kevés beszélgetés után rendeltünk fagyit,ám az édességgel együtt egy nagy csokor király liliom is érkezett.
- Ezt ki küldi?-kérdeztem összeráncolt szemöldökkel és a virágok felé böktem.
- Egy úr küldi.Ezt is mellé.-nyújtott át egy arany keretes kártyát.
- Köszönöm.-mosolyogtam rá és szétnyitottam a kártyácskát,amin egy mondat állt.
"Sajnálom,remélem meg tudod bocsájtani,hogy ilyen bunkó voltam."
Sebastian
- A virágokat vigye vissza kérem Herr.Vettel-nek.Nem tartok rájuk igényt.-gyűrtem össze a papírt.
- De olyan szépek.Nem tartana meg legalább egy szálat?-nézett rám esdeklően.
- Vigye innen őket,mert lehet,hogy olyan szavakat is címeznék a feladónak,hogy azt is megbánná,amikor megrendelte a virágokat.-mondtam a férfinak fagyos hangon és elvéve tőle a fagyit bevágtam orra előtt az ajtót.
- Miért voltál ilyen kegyetlen?-kérdezte Elinor mikor visszatértem az édességgel kezemben.
- Azért,mert ha azt hiszi,hogy ennyivel el tudja intézni akkor téved.
Nem sokáig fagyizgathattunk,ugyanis valaki elkezdte verni ököllel a szoba ajtaját.Felugrottam és ismét az ajtóhoz mentem.Ezúttal nem kis meglepetésemre Seb állt előttem,kezében egy szál király liliommal.
***
Ez lett volna a folytatás és a rész máról,remélem tetszett és hagytok pár hozzászólást.
Szép estét nektek!
Puszi:*:*
Szia!
VálaszTörlésMit ne mondjak, Katica aztán érdekes lány. Annyira tetszik a stílusa. Na meg amit Sebivel művelt, az mindent vitt. Viszont Seb nagyon goromba volt vele. Azon csodálkoztam, hogy Katica nem verte meg. Simán kinézném belőle.
Az Elinor szemszöget nem kezdem taglalni, hülyén jönne ki.
A végén tetszett az a csajos megbeszélés, emlékeztet saját magunkra. Mi is sokszor sajnáltatjuk magunkat:D A virág szép gesztus volt, viszont annyival tényleg nem lehet elintézni. Az pedig, hogy Seb is megjelent elég érdekes dolgokat enged következtetni.
Siess a folytatással!
Puszi
Szia. :)
VálaszTörlésHehe.. Katica nagyon megbüntette Sebet. :P Szívesen megnéztem volna.. :$
De tényleg érdekes lány, bár nekem bejön a stílusa. Jó, hogy itt van neki Elinor aki megérti, és igaz barátja, mindenkinek szüksége van egy ilyen barátra, Katica pedig szerencsés, hogy van neki. :)
Remélem minnél előbb tudsz hozni részt, valahová. :)
Puszii. :*