6.Rész

Just do it

-  Nagyon hiányoltunk.-veregette hátba Sebit egy mérnöke.
-  Ti is nekem,de egy barátom lerabolt és fogva tartott a nagymamájánál.-mosolygott és közben rám nézett.
-  Micsoda kár.addig is gondoskodtak rólad.-viccelődött a mérnök.
-  Thomas,ő a fogva tartóm,Katica Simonyi.-mutatott be engem váratlanul az ismeretlennek,aki mosolyogva nyújtott kezet.
-  Thomas Lerman.-mutatkozott be.
-  Katica.-mosolyogtam rá.
-  Elnézést,hogy megkérdezem,de nincs valami beceneved?
-  De van.Hívj nyugodtan LadyBug-nak.
-  Huh....micsoda megkönnyebbülés.Így azért sokkal könnyebb lesz szóba állni veled.
-  Nos igen.Mondták már egy páran.
-  Mit szólnál,ha körbevezetnénk?-kérdezte Seb és átkarolta vállam,majd magához húzott.
-  Ti ketten nem csak barátok vagytok?-ingatta ujját kettőnk között.
-  De igen,viszont most próbálom bebizonyítani Katicának,hogy nem kell annyira félnie az emberek közeledésétől,mert nem harapunk.
-  Nagyon vicces vagy,Vettel.-böktem oldalba,mire felnyögött.
-  Kis cukik vagytok.-mosolygott ránk Thomas és keresztbe fonta mellkasa előtt kezeit.
-  De szigorúan csak barátok.-emeltem fel mutató ujjam és ingatni kezdtem jobbra-balra.
-  Természetesen.-bólintott vigyorogva és nekivágtunk a pályának és aboxutcának.

    Egészen késő délutánig bóklásztunk,közben pedig mindent megmutattak,amit lehetett,vagy azt is,amit nem.Utána elmentünk ebédelni és mikor ezzel is kész voltunk felmentem a hotelbe,mert Sebnek dolga volt,vagy megbeszélése,vagy mi...Felhívtam Elinort és beszélgettünk egy keveset.Mikor ezzel is megvoltam lezuhanyoztam és befészkeltem magam a takaró alá,amit azonban sürgősen le is rúgtam magamról,mivel pokoli hőség volt.

   Nem sokkal éjfél előtt valaki kopogtatott a szobám ajtaján.Szinte hullaként mentem kinyitni az ajtót,ám kicsikét felébredtem,mikor Sebivel találtam szembe magam,akin egy szál boxer és egy csapatpóló volt.

-  Mondd csak,te azt akarod,hogy megerőszakoljalak?-dőltem neki az ajtónak álmosan és félig még aludva.
-  Nem ez volt az eredeti szándékom,de lehet,hogy megengedném,hogy megfogdoss.-kacsintott rám és ajkai kaján vigyorba húzódtak.
-  Ne provokálj....
-  Amúgy azért jöttem,hogy megkínáljalak egy kis fagyival.-emelt fel egy nagy vödör,epres-csokis fagyit,meg két kanalat.
-  Szabad ezt neked ilyen későn?
-  Túl meleg van ahhoz,hogy bármi is rám rakódjon.
-  Gyere be....-álltam el az ajtóból és beengedtem.

   Letelepedtünk az ágyamra és nekiláttunk a jeges édességnek.Nagyon finom volt,keserű csoki és isteni fincsin elkészített epres fagyi.Valami isteni volt.

-  Kérsz még egy falatot?-himbálta meg előttem a púpos kanalat.
-  Provokálsz?-vigyorogtam rá és teljes lendülettel rávetettem magam a kanálra,majd élveztem,ahogy a finom édesség szétolvad a számban.
-  Teljesen mértékben.Tudod,hogy nagyon csini vagy pizsiben.
-  Csak a te kedvedért vettem fel.-kuncogtam és azt hiszem még el is pirultam.
-  Reméltem...De mi lenne ha levennéd?
-  Kis perverz...Ma nem fogok vetkőzni.
-  Nem is kell.Leveszem én.
-  Kedves tőled,de nem élek a lehetőséggel.-dőltem hátra és úgy kanalaztam a fagyit.
-  Pedig én felajánlottam.
-  Tudom,majd legközelebb.
-  Már alig várom.
-  Azt elhiszem....de feküdj ide.-veregettem meg magam mellett a matracot,mire ő le is dőlt,lábával finoman eltolva az édességes dobozt.

    Egy ideig feküdtünk egymás mellett majd váratlanul felült és úgy kezdett nézni.Nem tudtam mire vélni.Aztán egyre közelebb és közelebb hajolt.Arcom tükröződött íriszében és egyszerűen elbűvölt a tengerkék pillantás.Valami varázslatos volt.Ahogy még közelebb hajolt éreztem forró leheletét arcomon.

-  Nagyon megharagudnál ha....-suttogta ajkaimra izgatottan.
-  Csak csináld...-leheltem vágytól fűtött hangon és hajába túrva magamhoz vonva ajkaimat az övéire tapasztottam,majd egy érzéki csókban forrtunk össze.

   A csók,életem első csókja volt.Nem hazudok.Seb csókolt meg életemben először,és be kell vallanom,istenien csinálta.Először lassan ízlelgette ajkaimat,utána pedig egyre vadabbul és vadabbul falta őket.Eszem ágában sem volt megszakítani a pillanat varázsát.Sosem éreztem még ilyet azelőtt.Egész testemben lobogott a vágy,vágy arra,ami sosem lehetett az enyém....vágytam Sebastian minden érintésére és vágytam teste közelségét.

-  Nagyon jól csókolsz...-súgta ajkaim közé.
-  Úgy gondolod?
-  Senki nem csókolt meg eddig így.
-  Nos,akkor remélem élvezted..nem sűrűn lesz ilyen.
-  Mond,hogy te nem élvezted,és soha nem csinálom többet.
-  Élveztem....-vallottam be szégyenlősen
-  Akkor mi a probléma?
-  Inkább nem veled beszélném meg ezt a dolgot.
-  Te ugye...nem vagy szűz?
-  Baj lenne?
-  Dehogy is,viszont akkor itt ma nem fog semmi történni.
-  Egy főnyeremény vagy.-rántottam magamra és ismét megcsókoltam.

   Reggel mellette ébredni remek volt.Lábaink kibogozhatatlan csomóvá gabalyodtak és egyik karját derekamon,míg másikat fejem alatt nyugtatta.Lassan megfordultam és szembe néztem vele.Még aludt,így legalább volt időm jobban szemügyre venni.Arca kisimult és szinte mér gyermeteg volt.Borostának nyoma sem volt,biztosan megborotválkozott,ezt persze este nem vettem észre.Ajkai mosolyra húzódtak álmában és mélyen,egyenletesen lélegzett.Nem tudtam megálljt parancsolni ujjaimnak és cirógatni kezdtem arcát,állának vonalát,ajkait.

-  Mindenképp azt akarod,hogy felébredjek?-nyöszörögte rekedtes,szexi hangon.
-  Sajnálom,de unatkoztam....
-  Értem....-fúrta arcát a párnába.
-  Seb,reggel nyolc óra és te még aludni akarsz?Nincs ma valami eszméletlenül fontos dolgod a pályán?
-  Délután háromtól pályabejárás,de semmi egyéb.
-  Interjúk?
-  Ennyire meg akarsz tőlem szabadulni?-gyűrt váratlanul maga alá.
-  Nem...Csak ellenőrzöm,hogy mennyi időre foglalhatlak le,magamnak.
-  Mióta vagyunk mi ilyen jóban?-cirógatta arcomat finoman.
-  Azt hiszem az este óta.
-  Az az ominózus mondat egy életre a fejembe véste magát.-kuncogott.
-  Melyik?-ráncoltam a szemöldököm.

-  A " Csak csináld "...-kacagott fel és arcát mellkasomra fektette.
-  Ó,ezt én mondtam volna?-túrtam bele szöszi hajába és sodorni kezdtem egy tincset.
-  Bizony.Nagyon szexisen hangzott....
-  Tuti azonnal gerincre vágtál volna.
-  Csak én annál becsületesebb vagyok és nem teszem,ha te nem akarod.
-  Aranyos vagy.
-  Mondták már egy páran.
-  Milyen kis szerény vagy....-kuncogtam.
-  Úgy gondolod?
-  Teljes mértékben.De azért nem kellene ennyire szerénykedned....lehet túl nagy lenne a német fejed.
-  Emiatt ne aggódj.
-  Akkor csókolj meg.

   Kérésemnek eleget téve azonnal megcsókolt.Nem változott semmit az érzés.Ugyanolyan kellemes bizsergés terjedt szét a testemben és mintha minden megszűnt volna létezni,csakis a csókunk és mi léteztünk az ágyon.Ahogy testünk egymásnak feszült és az övének melege átérződött vékony pólóján át,valamint hasának enyhén kidolgozott formája.

-  Szeretlek megcsókolni.-suttogta ajkaim közé.
-  Szeretem,ha megcsókolsz.-válaszoltam megszédülten a vágytól.
-  Nem fura,hogy pár napja még minden pici dolgon összevesztünk?
-  Ja,mert beképzelt picsának tartottál.
-  Azóta meggondoltam magam.Egyáltalán nem vagy beképzelt,sőt....te vagy a legédesebb...-egy apró csókot adott állam csúcsára-...a legszebb...-még egyet kaptam alsó ajkamnak sarkába-....az,akit remek megcsókolni.....
-  Milyen kis édesen mondtad.
-  Mi lenne,ha a pályabejárásig itt maradnánk?
-  És mi lenne,ha kimennénk a pályára?Ma jön Elinor.
-  Hánykor?
-  Délben.
-  Akkor majd elé megyünk a reptérre.
-  Komolyan megtennéd?-csillantak fel szemeim.
-  Még szép.Az én Katicámért bármit.

***

Ez lett volna a rész máról,remélem tetszett.Kicsit romantikusra sikerült,de nem számít,kell az is.

Az új történetemhez valószínű,hogy már holnap lesz rész,még nem tudom.

szép estét és kitartás a héthez.

Puszi:*:*