Ami még nem volt
Zavaromban azt sem tudtam,hogy fiú vagyok vagy lány.A fényképész folyamatosan kattogtatta a kameráját,én pedig legszívesebben lerúgtam volna a hülye fejét,de azzal semmire nem mentem volna.Inkább csak vörös fejjel megragadtam Sebi kezét,és elrángattam onnan.
- Ez meg,hogy a pokolba került ide?-morogtam nem is kicsit idegesen.
- Nem tudom,de ha egyszer mégis úgy alakulna,hogy megtudom,akkor a felelősnek szétrúgom a seggét.-támaszkodott neki a falnak Sebi.
- Csak egyszer kapjam a kezem közé...-hitetlenkedtem továbbra is,majd Seb mellé dőltem.
- Jól van...Higgadjunk le...És gondoljuk végig a következményeket.-sorolta a német,és közben mélyeket lélegzett.
Annyira aranyos volt,ahogy magyarázott,ajkai közben félig mosolyra húzódtak,szerintem belegondolt,hogy azért vicces is volt.Szőke haja kicsit hosszabb volt,mint kellene,de neki nagyon is jól állt.Kék szemeiben pedig afféle tűz csillogott,mint amikor egy kisgyereket rosszaságon kapnak,és nem akarja bevallani,de látszik rajta,hogy nyakig benne van.
- Menni kellene.Van egy finn,akinek viszont biztosan szét fogom rúgni a seggét.
- Kimi?-nézett rám kíváncsian.
- Szerinted?
- Nem lehet tudni,főleg nálad.A sajtóban dolgozol,ki tudja kiket ismersz.
- Asszisztens vagyok,nem ismerek sok embert.
- Igaz...De tényleg menjünk.
- Oké,indulás.-rugaszkodtam el a faltól,majd őt is magammal rántottam.
A parkolóban volt egy néhány rajongó és fotós,ezért amint kinyílt az ajtó elléptem a pilóta mellől és hajamat csavargatva vonultam mellette.Ha nem ismerném magam,azt mondanám zavarban voltam,de nem értem,hogy miért,hisz eddig ilyen még nem fordult elő velem.Egészen kicsi korom óta céltudatos,és akaratos voltam,soha nem hallgattam senkire sajt magamon kívül.Persze az is igaz,hogy ezért keveredtem ebbe a slamasztikába,az álnevemmel,és azzal,hogy mindenki meg akar ismerni.Viszont ez teljesen más volt.Észrevettem,hogy a rajongók megbámulnak,sőt össze is súgnak a hátunk mögött,és talán ez zavart.Egy pillanatra végig futott az agyamon,hogy mi van,ha azt hiszik a barátnője vagyok?És ha többre gondolnak?Bár mit lehetne ennél többet gondolni.Ujjaimmal idegesen hajamba túrtam,és egy gyors pillantást vetettem a ruháimra,hogy minden rendben van-e velük,de szerencsére pontosan úgy néztem ki,mint aki most lépett ki egy magazinból.Persze azért ez nem így igaz,de mindegy.
Sietős léptekkel vágtunk át a parkolón,és beszálltunk egy fekete Infinitibe,amivel kimentünk a pályára.Az úton egy szót sem szóltunk,de szinte tapintható volt a feszültség,pedig az égvilágon semmi nem történt,ami miatt feszengenünk kellene.Vagy mégis....?
- Figyu...azért ugye ma még fogsz hozzám szólni?-kérdeztem,amikor megállította a motort.
- Igen,csak egyelőre még emésztem a dolgot.
- Mit kell ezen emészteni?Semmit nem csináltunk...
- Tudom,de olyan furán érzem magam.
- Lehet,hogy egy sör segítene...-vontam fel a szemöldököm,és elmosolyodtam.
- Majd este iszunk.
- Iszunk?-vontam fel a szemöldököm.
- Természetesen.Meghívlak egy italra.
- Ugye nem akarsz elcsábítani a frissen szerzett pasimtól?
- Lenne rá esélyem?
- Nem szeretem Kimit.Tudom,hogy mit akar,és úgysem fogja megkapni.
- Akkor miért szédíted?
- Szórakozni is kell valamivel,nem?
- De pont az egyik legjobb barátommal?
- Sajnálom,ha megbántottalak,és összetörtem a rólam alkotott képedet,de én ilyen vagyok.Játszom az emberekkel,de sosem szeretek igazán senkit.Engem senki nem kaphat meg.Én nem vagyok senkié.
- Vagy még nem találtad meg,akit keresel.
- Ez is lehet,viszont ha Kimi bizonyít,akkor még meggondolom,hogy mi legyen vele.
- Fura vagy.-indult el a bejárat felé.
- Ne is mondd.Annyian állították már ezt....A végén mind belém szeretett.-rohantam utána.
- Igen?
- Még szép.Az én bájaimnak senki nem tud ellenállni.
- Össze kéne benneteket kötni Kimivel,és belelógatni a Marianna Árokba.
- Most miért?
- Azért,mert ugyanolyan beképzeltek vagytok,mindketten.
- Ezzel most vérig sértettél.
- Szerintem nem én vagyok az első.
- Megnyugtatlak,nem is az utolsó.-legyintettem,majd elé vágtam,és így én értem be a kapun hamarabb.
- Találkozunk később!-kiáltott utánam,én pedig rohantam megkeresni Kimit,hogy szétrúgjam a finn seggét.
Az emberek,ahogy elhaladtam közöttük megbámultak és mutogattak rám,ami kicsit zavart,de megpróbáltam nem tudomást venni róluk,így nagy nehezen lejutottam úti célomig.Szerencsémre benn ott volt Kimi,épp reggelizett.Rikk ült mellette és kávét ivott,a másik oldalán pedig Mark ült,a személyi edzője,fejben pedig biztos a kalóriákat számolta,amiket ügyfele elfogyaszt.
- Kimi Räikkönen!-álltam meg előtte csípőre tett kézzel.Nem is kicsit voltam ideges.
- Igen,kicsim?-nézett fel rám ártatlanul.
- Ne tedd a hülyét,hallottam,hogy telekürtölted a bokszutcát a kapcsolatunkkal.
- Ja,hogy ezért vagy így felpörögve....
- Hogy a bokámba ne lennék felpörögve,hogy ha már reggel azzal keltenek,hogy mekkora egy kretén vagy?!
- Csak megkérdezték,hogy állok a magánéletemmel,én pedig elmondtam,hogy a kedvesem itt van a hotelben,ahol mi is megszálltunk,Abigailnek hívják,és csodaszép.
- Köszönöm a bókot,de nem kellett volna.Semmi kedvem nincs a sajtó jelenlétéhez az életemben,sőt igazából örültem volna,ha titokban tudjuk tartani.
- Egy ilyen varázslatos románcot?-vonta fel a szemöldökét.-Soha....
- Ha nem lennél ilyen jól körülvéve,szétrúgnám a segged,James Hunt.
- Minek neveztél?-könyökölt az asztalra.
- James Hunt.Biztosan hallottál róla.
- Igen hallottam,az lep meg,hogy te hallottál róla.
- Ennyire hülyének ne nézz,kérlek szépen.Én is néztem tv-t gyerekkoromban.Láttam versenyezni,és le tudom képzelni a kicsi Räikkönent,ahogy a tv előtt rágja a lábujját és arról álmodik,hogy ő is olyan nagymenő lesz,mint James.
- Most nagyot rúgtál belém.Honnan tudtad?-tette kezét szíve fölé,és fájdalmat szimulált.
- Női megérzés.-vontam vállat.-De ezért a húzásodért tényleg szét fogom rúgnia hátsód.
- Alig várom,hogy megbüntess.Ha lehet,az elfenekelést választom.
- Olyan egy dög vagy.-vigyorodtam el.
- Viszont,te akarod ellenére belém fogsz zúgni.
- Erősen kétlem,de próbálkozni szabad.
- Akkor ha jól értem,ti ketten nem épp a szerelem miatt vagytok együtt.-szólalt meg Rikk.
- Csakis a szex miatt.-vágtuk rá szinte egyszerre.
- Na szép...-sóhajtott Mark.
- Most mi van?Még egy ujjal sem értem hozzá.Tárta szét karjait a finn.
- Akkor nem értem...
- Nem is baj az.Most pedig,ha megbocsájtotok,megyek,és előkerítem a húgomat,állítólag itt van valahol.
* Polka szemszöge *
- Adam,most ,már le kell tegyem.-húztam ki magam ideiglenes irodámban,az RB homejában.
- Miért?Olyan jót beszélgettünk.
- Tudom,de nekem itt dolgoznom kell.És ki fognak rúgni,ha feketézek.
- Vettel unokatestvére vagy,senki nem fog kirúgni.
- Nem tudhatod....Nincs protekcióm.
- Dehogy nincs.Csak még nem kellett használnod,mert minta alkalmazott vagy.
- Köszönöm a felvidítást,de most már komolyan mennem kell.Seb nemsoká itt lesz,és van pár interjú,amiket nem úszhat meg.
- Ígérd meg,hogy este még beszélünk.
- Esküszöm,hogy fel foglak hívni.
- Amint végzel.
- Adam,ne gyerekeskedj!-szóltam rá nevetve.
- Jól van na,anyuci.-puffogott,de hallottam a hangján,hogy mosolyog közben.
- Puszillak.
- Én is téged,szépség!-köszönt el,majd letette a telefont.
Mosolyogva zártam le a telefonom,és amint lehunytam a szemem,bekúszott elmémbe a kedd este,amit Svájcban töltöttem az amerikai férfival.Annyira kedves és gondoskodó volt,hogy szinte azonnal elájultam tőle.Azok az ábrándos,kék szemek,és az a tipikus nem-érdekel-hogy-áll-a-hajam-előtte-mégis-órákig-állítgattam frizura,valami eszméletlenül jól álltak neki.Amerikai akcentussal beszélt,és annyira,de annyira szexi volt,hogy azt hiszem,nem árulok el kis meglepetést,hogy ha azt mondom,a desszertet már az ágyban fogyasztottuk el.
Emlékeimet szépen elraktározva,fogtam a kabátkámat,és kisétáltam a csöpp helyiségből.Út közben összefutottam pár hosztesz lánnyal,akik összebújva sugdolóztak és kuncogtak,mint a kamaszok,de itt körülvéve ennyi helyes pasival,nem is csodálkozom,semmin.Amíg nem voltam teljesen belezúgva Adamba,addig az én napjaim is ebből álltak,csak én Brittát nyaggattam folyton.Szegény nő csoda,hogy nem vert be egyet.
- Jó reggelt,Polka!-üdvözölt Amy egy bögre kávé mögül,amikor leértem az kantinba.
- Neked is.-mosolyogtam rá,majd a pulthoz sétálva én is rendeltem magamnak egy bögre kávét,és mikor megkaptam,visszamentem Amyhez,aki épp egy szélcsatorna táblázatot tanulmányozott.
- Hogy telt ez a kis szabadság?
- Remekül.Úgy néz ki,hogy komolyabb dolgok is lehetnek Adammal,mint vacsi.
- Nem is mondtad...Részleteket akarok.
- Annyit nincs mit mesélni.Igazából csak vacsi volt,meg desszert az ágyban.
- És milyen a pasi?Romantikus,előzékeny,tahó,gyerekes?
- Igazából tökéletes.Pont olyan,mint akiről a tinilányok álmodoznak.
- Oh,értem.Akkor bele vagy esve,mint vakló a gödörbe.
- Mondhatjuk.-suttogtam,és éreztem,ahogy a vér az arcomba szökik.
- És Sebiről tudsz valamit?Nem láttam vasárnap óta.
- Mintha valami olyasmit mondott volna,hogy elmegy Kimihez Finnországba,mert félti Abbeyt.
- Istenem,mér megint az a nő.Egyre kibírhatatlanabb lesz.
- Csak egy kóbor szeszély.Úgysem lesz belőle semmi.
- Nem tudhatod.Az a nő nagyon szép.Alacsony,törékeny,szőke...Kell ennél több egy pasinak?
- Áruld el nekem,mennyivel vagy te kevesebb,mint Abbey?
- Úgy látszik fényévekkel...Nem csak Kimit csavarta az ujjai köré,de még Sebit és Rikket is.És még ki tudja kit...
- Ennyire ne vedd komolyan.Kimi csak meg akarja dugni,aztán eldobni.
- Úgy megy utána,mint egy pincsi.Ha azt kérné,akkor beleugrana a kútba is utána.
- Annyira azért nem lehet beleesve.
- Csak még ő sem vette észre,és nem is szólt neki senki.Mániákusan hajtja azt a nőt,és nem fog leállni,míg meg nem kapja,amit akar.
- Utána viszont eldobja,mint egy rongybabát.
- Vagy még többet fog akarni.Nála nem lehet tudni.Olyan,mint egy gyerek.Ha valami fényesen csillog,akkor egyszerűen kell neki,míg el nem használja teljesen.
- Mi van akkor,ha Abbey akarja kihasználni?
- Ugyan,azzal az angyali külsővel,kinek tudna ártani?
- Nem is hinnéd,milyen sötét titkai lehetnek,egy angyali pofikának,és törékeny külsőnek.
- Oké,tartsuk fenn az ártatlanság vélelmét.-javasolta nevetve,és felhörpintette az utolsó korty kávát.
- Legyen.
Még beszélgettünk,utána engem kerestek a riporterek,hogy interjút készíthessenek Sebastiannal,szóval volt melóm rendesen.Késő délután értem vissza a hotelbe,és azonnal fogtam a mobilomat,és hívtam Adamat.Olyan jó volt végre hallani a hangját,és biztosan túlságosan is feldobott,hogy beszélhetek vele,mert amint meghallotta a hangomat,hangosan felkacagott.
- Na szép.Így kell üdvözölni egy hölgyet?-duzzogtam.
- Sajnálom,cuki falat,csak annyira izgatott volt a hangod,hogy nevetséges volt.
- Akarod,hogy letegyem?Akkor nem kell hallgatnod a beszédemet egy percig sem...
- Fenyegetsz?
- Csak megmondom,hogy mihez tartsd magad.
- Értem.Sajnálom,hogy ha megsértettelek,nem volt szándékos,csak már a napját sem tudom,hogy mikor köszöntött egy nő így a telefonban.
- Azért próbálj meg visszaemlékezni,nagyon kíváncsi lennék.
- Ugye csak viccelsz?Vagy ezer éve volt.
- Lehet,hogy pont az előző barátnőd volt.
- Nem...Azt hiszem Abbey volt,és valami francos cikke miatt hívott,amit az American Sport közölt le,Räikkönenről.Annyira be volt zsongva,hogy majdnem kiszakította a dobhártyámat a visongásával.
- Nem azt akartad mondani,hogy Arnold egyik cikke miatt?-kérdeztem kicsit zavarodottan.
- Basszus...Persze,hogy azt akartam mondani.-fújta ki a levegőt idegesen.- Figyelj,most le kell tennem.
- Miért?Most mi az ég bajod van?
- Semmi,csak beszélnem kell...Ő....beszélnem kell Abbeyvel.
- Miért?
- Csak mert kell.Nem kell mindent orrodra kötnöm.
- Jól van,sajnálom,ha valami rosszat tettem.
- Semmi rosszat nem tettél.Csak én most....nekem mennem kell.
- Beszélünk később?-kérdeztem félve.
- Persze...Majd....később.-mondta zavartan,majd azonnal lecsapta a telefont.
- Igen,kicsim?-nézett fel rám ártatlanul.
- Ne tedd a hülyét,hallottam,hogy telekürtölted a bokszutcát a kapcsolatunkkal.
- Ja,hogy ezért vagy így felpörögve....
- Hogy a bokámba ne lennék felpörögve,hogy ha már reggel azzal keltenek,hogy mekkora egy kretén vagy?!
- Csak megkérdezték,hogy állok a magánéletemmel,én pedig elmondtam,hogy a kedvesem itt van a hotelben,ahol mi is megszálltunk,Abigailnek hívják,és csodaszép.
- Köszönöm a bókot,de nem kellett volna.Semmi kedvem nincs a sajtó jelenlétéhez az életemben,sőt igazából örültem volna,ha titokban tudjuk tartani.
- Egy ilyen varázslatos románcot?-vonta fel a szemöldökét.-Soha....
- Ha nem lennél ilyen jól körülvéve,szétrúgnám a segged,James Hunt.
- Minek neveztél?-könyökölt az asztalra.
- James Hunt.Biztosan hallottál róla.
- Igen hallottam,az lep meg,hogy te hallottál róla.
- Ennyire hülyének ne nézz,kérlek szépen.Én is néztem tv-t gyerekkoromban.Láttam versenyezni,és le tudom képzelni a kicsi Räikkönent,ahogy a tv előtt rágja a lábujját és arról álmodik,hogy ő is olyan nagymenő lesz,mint James.
- Most nagyot rúgtál belém.Honnan tudtad?-tette kezét szíve fölé,és fájdalmat szimulált.
- Női megérzés.-vontam vállat.-De ezért a húzásodért tényleg szét fogom rúgnia hátsód.
- Alig várom,hogy megbüntess.Ha lehet,az elfenekelést választom.
- Olyan egy dög vagy.-vigyorodtam el.
- Viszont,te akarod ellenére belém fogsz zúgni.
- Erősen kétlem,de próbálkozni szabad.
- Akkor ha jól értem,ti ketten nem épp a szerelem miatt vagytok együtt.-szólalt meg Rikk.
- Csakis a szex miatt.-vágtuk rá szinte egyszerre.
- Na szép...-sóhajtott Mark.
- Most mi van?Még egy ujjal sem értem hozzá.Tárta szét karjait a finn.
- Akkor nem értem...
- Nem is baj az.Most pedig,ha megbocsájtotok,megyek,és előkerítem a húgomat,állítólag itt van valahol.
* Polka szemszöge *
- Miért?Olyan jót beszélgettünk.
- Tudom,de nekem itt dolgoznom kell.És ki fognak rúgni,ha feketézek.
- Vettel unokatestvére vagy,senki nem fog kirúgni.
- Nem tudhatod....Nincs protekcióm.
- Dehogy nincs.Csak még nem kellett használnod,mert minta alkalmazott vagy.
- Köszönöm a felvidítást,de most már komolyan mennem kell.Seb nemsoká itt lesz,és van pár interjú,amiket nem úszhat meg.
- Ígérd meg,hogy este még beszélünk.
- Esküszöm,hogy fel foglak hívni.
- Amint végzel.
- Adam,ne gyerekeskedj!-szóltam rá nevetve.
- Jól van na,anyuci.-puffogott,de hallottam a hangján,hogy mosolyog közben.
- Puszillak.
- Én is téged,szépség!-köszönt el,majd letette a telefont.
Mosolyogva zártam le a telefonom,és amint lehunytam a szemem,bekúszott elmémbe a kedd este,amit Svájcban töltöttem az amerikai férfival.Annyira kedves és gondoskodó volt,hogy szinte azonnal elájultam tőle.Azok az ábrándos,kék szemek,és az a tipikus nem-érdekel-hogy-áll-a-hajam-előtte-mégis-órákig-állítgattam frizura,valami eszméletlenül jól álltak neki.Amerikai akcentussal beszélt,és annyira,de annyira szexi volt,hogy azt hiszem,nem árulok el kis meglepetést,hogy ha azt mondom,a desszertet már az ágyban fogyasztottuk el.
Emlékeimet szépen elraktározva,fogtam a kabátkámat,és kisétáltam a csöpp helyiségből.Út közben összefutottam pár hosztesz lánnyal,akik összebújva sugdolóztak és kuncogtak,mint a kamaszok,de itt körülvéve ennyi helyes pasival,nem is csodálkozom,semmin.Amíg nem voltam teljesen belezúgva Adamba,addig az én napjaim is ebből álltak,csak én Brittát nyaggattam folyton.Szegény nő csoda,hogy nem vert be egyet.
- Jó reggelt,Polka!-üdvözölt Amy egy bögre kávé mögül,amikor leértem az kantinba.
- Neked is.-mosolyogtam rá,majd a pulthoz sétálva én is rendeltem magamnak egy bögre kávét,és mikor megkaptam,visszamentem Amyhez,aki épp egy szélcsatorna táblázatot tanulmányozott.
- Hogy telt ez a kis szabadság?
- Remekül.Úgy néz ki,hogy komolyabb dolgok is lehetnek Adammal,mint vacsi.
- Nem is mondtad...Részleteket akarok.
- Annyit nincs mit mesélni.Igazából csak vacsi volt,meg desszert az ágyban.
- És milyen a pasi?Romantikus,előzékeny,tahó,gyerekes?
- Igazából tökéletes.Pont olyan,mint akiről a tinilányok álmodoznak.
- Oh,értem.Akkor bele vagy esve,mint vakló a gödörbe.
- Mondhatjuk.-suttogtam,és éreztem,ahogy a vér az arcomba szökik.
- És Sebiről tudsz valamit?Nem láttam vasárnap óta.
- Mintha valami olyasmit mondott volna,hogy elmegy Kimihez Finnországba,mert félti Abbeyt.
- Istenem,mér megint az a nő.Egyre kibírhatatlanabb lesz.
- Csak egy kóbor szeszély.Úgysem lesz belőle semmi.
- Nem tudhatod.Az a nő nagyon szép.Alacsony,törékeny,szőke...Kell ennél több egy pasinak?
- Áruld el nekem,mennyivel vagy te kevesebb,mint Abbey?
- Úgy látszik fényévekkel...Nem csak Kimit csavarta az ujjai köré,de még Sebit és Rikket is.És még ki tudja kit...
- Ennyire ne vedd komolyan.Kimi csak meg akarja dugni,aztán eldobni.
- Úgy megy utána,mint egy pincsi.Ha azt kérné,akkor beleugrana a kútba is utána.
- Annyira azért nem lehet beleesve.
- Csak még ő sem vette észre,és nem is szólt neki senki.Mániákusan hajtja azt a nőt,és nem fog leállni,míg meg nem kapja,amit akar.
- Utána viszont eldobja,mint egy rongybabát.
- Vagy még többet fog akarni.Nála nem lehet tudni.Olyan,mint egy gyerek.Ha valami fényesen csillog,akkor egyszerűen kell neki,míg el nem használja teljesen.
- Mi van akkor,ha Abbey akarja kihasználni?
- Ugyan,azzal az angyali külsővel,kinek tudna ártani?
- Nem is hinnéd,milyen sötét titkai lehetnek,egy angyali pofikának,és törékeny külsőnek.
- Oké,tartsuk fenn az ártatlanság vélelmét.-javasolta nevetve,és felhörpintette az utolsó korty kávát.
- Legyen.
Még beszélgettünk,utána engem kerestek a riporterek,hogy interjút készíthessenek Sebastiannal,szóval volt melóm rendesen.Késő délután értem vissza a hotelbe,és azonnal fogtam a mobilomat,és hívtam Adamat.Olyan jó volt végre hallani a hangját,és biztosan túlságosan is feldobott,hogy beszélhetek vele,mert amint meghallotta a hangomat,hangosan felkacagott.
- Na szép.Így kell üdvözölni egy hölgyet?-duzzogtam.- Sajnálom,cuki falat,csak annyira izgatott volt a hangod,hogy nevetséges volt.
- Akarod,hogy letegyem?Akkor nem kell hallgatnod a beszédemet egy percig sem...
- Fenyegetsz?
- Csak megmondom,hogy mihez tartsd magad.
- Értem.Sajnálom,hogy ha megsértettelek,nem volt szándékos,csak már a napját sem tudom,hogy mikor köszöntött egy nő így a telefonban.
- Azért próbálj meg visszaemlékezni,nagyon kíváncsi lennék.
- Ugye csak viccelsz?Vagy ezer éve volt.
- Lehet,hogy pont az előző barátnőd volt.
- Nem...Azt hiszem Abbey volt,és valami francos cikke miatt hívott,amit az American Sport közölt le,Räikkönenről.Annyira be volt zsongva,hogy majdnem kiszakította a dobhártyámat a visongásával.
- Nem azt akartad mondani,hogy Arnold egyik cikke miatt?-kérdeztem kicsit zavarodottan.
- Basszus...Persze,hogy azt akartam mondani.-fújta ki a levegőt idegesen.- Figyelj,most le kell tennem.
- Miért?Most mi az ég bajod van?
- Semmi,csak beszélnem kell...Ő....beszélnem kell Abbeyvel.
- Miért?
- Csak mert kell.Nem kell mindent orrodra kötnöm.
- Jól van,sajnálom,ha valami rosszat tettem.
- Semmi rosszat nem tettél.Csak én most....nekem mennem kell.
- Beszélünk később?-kérdeztem félve.
- Persze...Majd....később.-mondta zavartan,majd azonnal lecsapta a telefont.
***
Ez lett volna a rész.Remélem tetszett nektek,mert mostanában eléggé megcsappantak a vélemények.Lehet így fejezitek ki a nemtetszéseteket,de azért én ezt is szeretném tudni.
A jövőhéten nem tudom,hogy fogom a frisset hozni,de reményeim szerint minél hamarabb.
Legyen szép estétek és azoknak,akik holnap kezdik az iskolát,sok sikert az új tanévhez,és remélem ebben az újban is minden úgy fog alakulni,ahogy tervezik!
Legyen szép estétek!
Puszi:*:*
Szia!
VálaszTörlésBár én csak most találtam a blogodra. Tetszik a történet. A párbeszédek isteniek, elég humor is van benne. Kíváncsian várom a folytatást.
Üdv.:
Dee