Második Rész

Szeptember 3.,Hétfő
 

  Életem egyik legfurább napja,és ezt gond nélkül ki tudom jelenteni.A reggelem természetesen tök lazán indult,hisz nyugisan felébredtem,fogat mostam,kiválasztottam a ruháimat,amik nem voltak kihívók,de mégis jól álltak,majd egy leheletnyi smink és végül a hajam is belőttem.A táskámba  bedobáltam a cuccaim és mentem a konyhába reggelizni,amit nagyjából öt perc alatt bevágtam,majd indultam ki a garázsba,ahol az én kis robogóm parkolt.Kigurítottam és felpattanva rá,azonnal be is indítottam.

   Az iskolához jól megjegyzett út vezetett,hisz már jó ideje memorizáltam a sarkokat,ahol el kellett fordulnom.Ahogy az utolsó utcát is elhagytam megláttam az épületet.Két emelet,tégla falak és nagy ablakok,az első emeletieken még rács is volt.Kicsit úgy hatott,mint egy elmegyógyintézet,de én már voltam benn és állíthatom,hogy egyáltalán nem olyan.A Szent Gotthárd egy nagyon is barátságos épület,csak kell legyen egy kis bátorságod,hogy be merj menni.

    A robogónak kerestem egy parkolót,majd sisakommal a kezemben elindultam a suli felé.Mindenfelől diákok siettek az iskolába,én pedig a magam ráérős tempójával baktattam befelé.A kapuban előszedtem a belépőkártyám,amit felmutatva már mehettem is.Első utam az osztályfőnökhöz vezetett,hogy lejelentkezzek nála.Már ismertem,így nem volt megtalálnom a tanáriban.

-  Szervusz,Sawana - üdvözölt mosolyogva.
-  Jó reggelt,Gábor tanár úr - biccentettem.
-  Az osztálytársaid már biztosan nagyon izgatottak.Csengetésig még van negyed óra,addig ha szeretnéd körbevezetlek egy kicsit.
-  Nem kell,majd elleszek itt a tanári előtt.Tessék csak a dolgát végezni.
-  Rendben,de el ne kószálj.
-  Itt maradok - nyugtattam meg és leültem egy székre,a fal mellett.

   A negyed óra pillanatok alatt elröppent és azon kaptam magam,hogy bukóval a kezemben sétálok az osztályfőnököm mellett,aki idegesen tördeli az ujjait,miközben hóna alatt egy vaskos mappát hurcol.Lelassítottunk,majd végleg megálltunk egy fehér ajtó előtt,aminvolt egy ablak is,így beláthattam az osztályterembe....Nem akartam.

   Benn teljes volt a káosz...Szó szerint.Egy magas,sovány fiú az balakban ült és telefonált,közben idegesen gesztikulált,a tévéből zene üvöltött és mindenki beszélgetett mindenkivel,aki akár a Marson is lehetett volna,mert úgy is tisztán hallotta volna.Két lány egymáshoz hajolva beszélgetett,majd nevetett fel olyan hangosan,hogy a lármán keresztül is hallottam.Azt hiszem meggondoltam magam,futott át az agyamon,el akartam szaladni,de már késő volt,az osztályfőnök benyitott,és a teremben azonnal csend lett.

-  Jó reggelt,gyerekek! - üdvözölte az osztályt vidáman Gábor tanár úr,ezzel pedig óriási köszönés hullámot indított el.-Szeretnék bemutatni valakit.-intett felém,én pedig félve besétáltam a terembe - Ő itt Sawana Collins.

   Na igen...az én érkezésem nem hatott meg senkit még annyira se,hogy köszönjön.

-  Sawana,kérlek keresd meg a helyed,addig én visszaszaladok valamiért a tanáriba...Fenn hagytam - ráncolta a homlokát a tanár úr,majd ki is rohant.

   Szétnézve az osztályban megtaláltam az egyetlen szabad helyet,az amúgy elég szellősen berendezett osztályban.Fehér falak,tábla és egyszemélyes padok,valamint a tanári katedra,ami legnagyobb meglepetésemre nem szemben volt a padjainkkal,hanem féloldalasan...mit ne mondjak,érdekes.Az osztálytársaim érdeklődve figyelték,ahogy elfoglalom a helyem,majd lazán ledobálom magam elé a cuccaimat,azt hiszem még a légy zümmögését is hallani lehetett a teremben.Kicsit furának éreztem magam.Mármint ők mind annyira szürkék voltak és egyhangúak...Farmer és póló,de semmi extra kisugárzás....Azt hiszem elmondhatom,az első benyomás nem volt az igazi.

-  Vissza is tértem,gyerekek!-robogott be az osztályba a tanár úr - A mai két osztályfőnöki órán csak néhány fontosabb dologról beszélünk.Szeretném veletek megbeszélni a jegyeket és a kirándulásokat meg az iskolai külön szakköröket és tanfolyamokat.
-  Tanító bácsi,utána lemehetünk az udvarra? - nyafogta a mögöttem ülő srác.
-  Nem,Dávid,utána mind hazamehettek.
-  Zsír,akkor ha hamarabb befejezzük,akkor a tanár úr elenged minket? - faggatta tovább a tanárt,mire annak ráncokba futott a homloka.
-  Esetleg,ha belekezdhetnék....
-  Csak tessék - legyintett a srác könnyedén,mire a tanár kinyitotta vaskos mappáját és olvasni kezdte a névsort.

   Sajnos a negyedére nem emlékszem,de annyira nem is érdekelt,hogy esetleg jegyzeteljek is.Fülembe dugtam a fejhallgatóm és fejem a táskámra hajtva pihentem egy kicsit.Észre se vettem,hogy kicsengetnek és mindenki engem áll körbe,egészen addig,amíg valaki meg nem kocogtatta a vállam.

-  Hm? - néztem fel a kis társaságra kómásan.
-  Heló, a nevem Ivett,de szólíts csak Ive-nek - mosolygott rám egy kedves arcú,szőke lány.
-  Részemről a szerencse - kerestem elő az udvarias mosolyom,majd feléjük villantottam.
-  Ők pedig itt a legjobb barátnőim,Vivi és Adrienn - mutatott maga mögé,ahol két lány állt,nos,elég flegmán.
-  Biztosan jóban leszünk - bólintottam.
-  A lányok az ablakban Bogi és Meli,ők az elithez tartoznak,nem jó velük kikezdeni,mert vannak páran,akik nagyon is jóban vannak velük,és nem hiszem,hogy jó ötlet lenne már az első nap magadra haragítani őket - folytatta kicsit csendesebben.
-  Nem állt szándékomban.
-  Remek.Ezek pedig itt a fiúk - mutatott baljára,ahol három srác ácsorgott.

   Egyikük nagyon lazán volt öltözve,mégis lélegzetelállítóan helyes volt.Szinte fekete haja szanaszét állt feje búbján,kék szemei pedig szinte perzseltek.A másik zakóban és farmerban ácsorgott előttem,füléből pedig egy Beats fülhallgató vége csüngött ki.Lazán felém biccentett,majd elővette BlackBarry-jét és nyomkodni kezdte.A harmadik srác volt a legvadabb külsejű,és a legaranyosabb is.Barna,rövid haj és csodaszép zöldes szemek,nyakában pedig egy fa kereszt lógott.

-  A laza srác,sötét hajjal az én barátom,Zsolti,őt mindenki kedveli,mellette az elegáns Adrienn barátja,Levi és végül Vivi barátja,Jakab,de őt mindenki Jake-nek szólítja - hadarta pislogás és levegő vétel nélkül,én pedig azt néztem,mikor ájul el.
-  Hát,az én nevem Sawana,de a biztonság kedvéért szólítsatok Annának,az sokkal egyszerűbb lesz.
-  Igaz - értettek azonnal egyet.
-  Megyünk le az udvarra?  -állt elő az ötlettel az eddig csendben figyelő Adrienn.
-  Tőlem mehetünk,de az új lányt se hagyjuk itt - bökött felém vigyorogva Jakab.
-  Jössz velünk?Bemutatunk pár menő arcnak a suliban - invitált most már Zsolti is.
-  Persze,miért is ne.

   Így esett,hogy "összebarátkoztam" ezzel a nem hétköznapi társasággal,ahol mindenki undorítóan szerelmes volt,bár mindegyikük másképp mutatta ki.Adrienn és Levi a fűben ültek,egymás karjaiba gabalyodva és egymás fülébe suttogva.Vivi és Jakab egymás mellett ültek a padon és csak fogták egymás kezét,közben csacsogtak.Aztán ott volt a legfurább páros,Ivett és Zsolti,akik csak feküdtek a fűben és csókolóztak.Mondanám,hogy a legvisszafogottabb módon,de ők szó szerint falták egymást.Pindurkát felfordult a gyomrom,de lenyeltem a reggelim visszatérni kívánó részét.,és élveztem a nyár végi meleg napsütést.

   Amint becsengettek azonnal visszamentünk az osztályba,ahol végre megint egyedül lehettem.Nem gyűlölöm az embereket,vagy ilyesmi,csak ez a társaság nem nekem való...valahogy nem találom a helyem.Hiányoznak a régi barátaim,de leginkább az,hogy minden reggel ismerős arcok fogadjanak,ha belépek az iskolába,ne egy csapat vadidegen.Na mindegy...Az ofőre várva úgy döntöttem,hogy szétnézek a teremben.A jobb oldalamon egy üres pad volt,amin igen csak meglepődtem,mert amikor beértem,fel se tűnt,hogy az a hely nincs elfoglalva,de nem is foglalkoztam vele,gondolván,majd elfoglalja valaki.a bal oldalamon Zsolti ücsörgött és a telefonjába pötyögött egy üzenetet.Előttem egy dús,szőke hajzuhatag ült,aki nem Ivett,vagy Vivi volt,hanem Bogi,utólag ez is kiderült.Mögöttem pedig szintén egy üres pad volt,fura.

   A terem ajtaja kinyílt és két srác lépett be rajta,behúzott nyakkal,mögöttünk pedig az osztályfőnök jött,feszült arckifejezéssel nézte,ahogy a két fiú elindul a helyük felé.mindkettő nagyon helyes volt,barna,arcba lógó  haj és míg egyiküknek szikrázó kék,addig a másiknak smaragdzöld.Pillantásunk találkozott,szinte belepirultam maró tekintetébe.Aztán elfordult és levágódott a mellettem lévő padba,a másik srác pedig mögém helyezkedett el.

-  Nos,most,hogy végre Kardos és Molnár is megtiszteltek minket a jelenlétükkel,folytathatjuk az órát.

   A tanár úr még elmondta,hogy a második tanítási héten lehet kiválasztania szakköröket és a nulladik órában történő felkészítő órákat,mivel Májusban próba érettségit írunk majd,hogy tudjuk mi várhat ránk.Persze semmi értelme nincs,de ha ez boldoggá teszi az igazgatóságot,akkor legyen.Még lediktált pár dolgot,majd mehettünk is.

-  Holnap reggel,nyolckor mindenki itt legyen,ez Kardosra,Molnárra és Szekeresre is vonatkozik.Meg úgy általában mindenkire.Sawanaval legyetek kedvesek és segítsetek neki,ahol tudtok.Holnap még beugrom hozzátok - intett búcsút az oszi és már benn sem volt.
-  Te,figyelj,téged tényleg Szavannának hívnak? - bökött meg a hátam mögül egy kéz.
-  Mi a fene bajod van? - fordultam felé összeráncolt szemöldökkel.
-  A neved kérdezte - szállt be a zöld szemű srác is.
-  Így már értem.A nevem pedig kicsit máshogy ejtik.De mivel látom,hogy az értelmi szintetek nem üti meg a minimálisat sem,ezért hagyom,hogy Annának szólítsatok.
-  Én Olivér vagyok,de mivel látom,hogy az értelmi szinted túlhaladja az átlagot,ezért jobb ha nem szólunk egymáshoz.
-  Helyes - biccentettem és feltápászkodtam a székemről,majd kezembe vettem a bukóm és a táskám és elindultam kifelé.
-  Gratulálok,most sikerült magadra haragítanod a suli két legmenőbb srácát magadra haragítsd - lépett mellém a hatos fogat.
-  Kit érdekel.Csak két évet kell itt lehúznom,utána megyek vissza  haza,Németországba.
-  Jó felfogás,ha azt vesszük,hogy a következő két éved maga lesz a pokol.

   Közben kiértünk a suli elő,ahol elbúcsúztunk és felszállva a robogómra már indultam is haza.Otthon elmeséltem a nagyimnak,hogy mi volt és ebéd után felmentem a szobámba,hogy olvassak egy kicsit.Utána pedig itt is maradtam vacsoráig,de most rohanok,mert lassan a nagyi rám töri az ajtót.

Puszi,Sawana!

***

Ez lett volna a rész,remélem olvassa valaki,és érdekel titeket.

Legyen szép hétvégétek és jó szurkolást!

Puszi:*:*