Első Rész

 Augusztus 31. Péntek

   

   Még nem is volt időm azon gondolkodni,hogy mit keresel a csomagomban,de ha anya úgy gondolta,hogy ez segíthet a gyógyulásomban,akkor természetesen megnézem mi is tudunk mi kezdeni egymással.Harmadik napja vagyok Magyarországon és egyelőre nem igazán találom a helyem.A sulit hétfőn kezdem,és már minden felszerelésem meg van vásárolva.Kicsit izgulok,de azt hiszem ez normális,miután kiszakítottak a megszokott környezetemből és mindenből,amit eddig az otthonomnak nevezhettem.

    Otthon elég problémás gyerek voltam,miután a szüleim folyton utaztak és alig törődtek velem,megpróbáltam minden időt a barátaimmal tölteni,persze ennek meg is lett a következménye.Nagyon csúnya dolgokba keveredtem és anyáék úgy látták jónak,ha huzamosabb ideg elhagyom az országot.Így történt,hogy a nagymamámhoz kerültem,Budapestre.Nem túl nyüzsis hely,de ha azt vesszük,itt nem hiszem,hogy bárki marihuánával kereskedne,vagy szintetikus drogokat akarna rám dumálni.

   A nagyi a külvárosában él,egy bazi nagy,kertes házban.Két,hasonló korú szomszéd asszonya van,akikkel minden délután ki szoktak ülni a ház elé beszélgetni.Tisztára olyan,mintha falun lennénk,de mégsem.Kocsik száguldoznak az utcán,és vannak tömbházak is,nem messze tőlünk. 

   Az ablak nyitva van és beárad a friss levegő,nem forró és nyomott,mivel még csak hajnalodott.Azt hittem,hogy nem lehetséges ilyen korán felkelni,de mióta nincs netem és a telóm se működik,csak az iPodom és a könyveim segítségére támaszkodhatok.Persze nem gond,de akkor is….Hiányoznak a haverjaim és Fritz,a pasim. 

- Kicsim,szerintem fel kellene kelned,mert hamarosan jön át Pirike,és nem szeretném,ha még az ágyban találna.-kukucskált be nagyim az ablakon. 

- Azonnal,nagyi.-válaszoltam és kikeltem az ágyból. 

    Gyorsan kikeltem az ágyból és nekiláttam készülődni.Arcot és fogat mostam,majd hajam összefogtam a fejem búbján és egy hajpánttal még hátra is szorítottam.Kidobáltam néhány ruhát a szekrényemből és azonnal fel is öltöztem.Egy kis smink,mert sose tudhatja az ember,hogy kivel találkozik,aztán pedig mentem is ágyazni. 

   A nagyimról még azt is tudni kell,hogy krónikusan rend- és tisztaságmániás.A szobámban semmit nem mozdíthatok és még csak meg sem fordulhat a fejemben,hogy esetleg kiplakátoljam a kedven együtteseim vagy színészeim posztereivel a falat.Egy nagy,Krisztust ábrázoló portré van az ágyam fölött-nos a nagyanyám mélyen katolikus,sóval ezt a hóbortját is el kell néznem neki-a fal mellett egy gardrób szekrény,mellette pedig egy kis narancsfa,cserépben.Egy fésülködő asztal,tükörrel és egy újabb virágcserép,hortenziákkal.Az ágyam és mindkét oldalán egy-egy éjjeli szekrény,rajtuk lámpákkal és rádióval,amit ugyan soha nem hallgatok,de hangulatossá teszi a szobát. 

- Kész vagy?-csörtetett be nagyim,mikor az utolsó simításokat végeztem az ágyon. 

- Igen.Teljes mértékben el vagyok készülve.-söpörtem ki egy kiszabadult hajtincset az arcomból. 

- Remek.A reggeli a konyhában van,omlett és tea.Ha kellene valami,akkor a hátsó kertben leszünk és beszélgetünk. 

- Elmegyek kicsit sétálni. 

- De ebédre gyere haza,és nem császkálj el nagyon messzire,mert a végén nem fogsz haza találni. 

- Ennyire nem szabadulsz meg tőlem könnyen.-kacagtam és vállamra dobtam a még este összepakolt táskám és felkapva cipőimet már mentem is a konyhába,hogy reggelizzek,majd induljak.

   A reggelimet gyorsan belapátoltam és fülhallgatóimmal a fülemben kiléptem a verőfényes napsütésbe.Kisebb koromban rengeteget voltam itt,de már olyan régen volt,hogy szinte semmire nem emlékszem.Az utcák és a házak teljesen idegenek és senkit nem ismerek,pedig kedvesen mosolyognak rám,annak ellenére,hogy szerintem csak annyit tudna,hogy három napja költöztem ide és Debreczeni néni unokája vagyok.Nos igen,ő az anyai nagymamám,aki nem került sem drogbotrányba és a bingó klubból se tették ki,mert leordította az egyik társa fejét,csak azért,mert megkérdezett valamit a játékkal kapcsolatban és ő ezt sértésnek vette.A szüleim nyugisabbnak látták ezt a környezetet.

   A suli pár utcányira van a házunktól,20 perc gyalog.A nagyi a tegnap mutatta meg,amikor voltunk véglegesíteni a beiratkozásomat.Német és magyar fő nyelvek és természetesen az angol,amit kezdő nyelvnek vettek fel,amikor elkezdték a kilencediket.Persze azért már 11.-re remélem,hogy haladtak annyit,hogy ne amatőr pancserek legyenek.

   Az osztályfőnököt és az igazgatót,valamint az igazgató helyettest már ismerem,mind nagyon rendesnek látszanak,bár az igazgató kicsit idegbajosabb a kelleténél,de attól még őt sem ítéljük el.Túl nyár van még hozzá,hogy mindenkit,akivel eddig találkoztam megbélyegezzek.

   Könyvemmel a kezemben leültem hát egy padra és olvasni kezdtem,ami végre kicsit elterelte a figyelmemet izgatottságomról és úgy amúgy régi barátaim hiányáról.A nagyi megígérte,hogy veszünk telefonkártyát,hogy tudjak értekezni és az internet érdekében is tesz valamit,de még nem tudom,hogy fogja megoldani,hisz valljuk be,nem nézem ki belőle,hogy egy nagy tech szakértő lenne.Na mindegy...majd lesz valami.

    Délben értem haza és a nagyi közölte,hogy hatra megy az iskolába az első szülei értekezletre,ne is várjam meg a vacsival,mert szerinte sokáig el fog húzódni.Ehhez a kéréséhez tartva magam,nagyon hamar megvacsoráztam és le is zuhanyoztam,és pizsamában vártam a nappaliban.Nyolc volt,mikor végre hazaért.Kezében nagy szatyrot cipelt.

-  Kicsikém,itt az egyenruhád,amit nem kell csak ünnepnapokon hordanod,a tornazsákod,benne a felszerelésed és az órarended.-nyomta is a kezembe a csomagot,majd fáradtan mellém ült.

-  Bemegyek a szobámba,kipakolok.

-  Vacsoráztál?

-  Igen,és el is mosogattam.

-  Ez az én kis tündérkém.-nyomott egy puszit a homlokomra és miután felálltam a hátamban éreztem gondoskodó tekintetét.

   Benn kipakoltam.Az egyenruhám fekete-vörös volt,fehér blúzzal.Fekete-vörös rakott szoknya,hozzá zakó és mellény,valamint egy nyakkendő,amin az iskola címere van.A szatyorban volt még sál és csuklószorító is,azok is ellátva az iskola címerével és a tornafelszerelésem.Hosszú és rövid nadrág,sima fehér póló és baseball sapi.Az órarendem pedig a következő volt:

  Már az olvasásától is elfáradtam és rájöttem,hogy nagyon hosszú év vár rám.Nem is vacakolok tovább,hanem megyek olvasok még egy keveset elalvás előtt.

Puszi,Sawana:*

***

Sziasztok!

Nem ezzel a történettel terveztem a visszatérést,de most ehhez szállt meg az ihlet.Az F1-es törikhez is remélem minél hamarabb tudok majd frisset hozni,de csak,hogy tudjátok,már visszatértem és remélem nem sok ilyen válságom lesz a jövőben,mert borzalmas.

Erről a történetről csak annyit,hogy kicsit változtattam rajta,a szereplők nevén is,ha kíváncsiak lennétek rájuk.A folytatást nem tudom mikor hozom,reményeim szerint kapok pár komit és akkor már holnap olvashatjátok,mivel ennek a történetnek elég rövidkék a részei,így sűrűbben is kaphatjátok.

Csak ennyit akartam:D

Puszi:*:*